Normális ez így ahogy a nő bánik a gyermekével?

Na a nőt elszidtad. Szuper. Ezenkívül? Valami értelmeset is csináltok, mint szapuljátok?

Mi a terv arra, hogy segítsetek a gyereken?

Pedig van ilyen sajnos, az én anyám is ilyen volt velem, amikor általános iskolás voltam. Nem engedett el azt osztálytársaimhoz, mert bem kell hogy a szülei lássák milyen hülye vagyok. Középiskolás koromra már nem is beszéltem senkivel annyira elvette az önbizalmamat, ekkortájt kezdte el hozzátenni azt is, olyan csúnya vagyok sose lesz férjem, nem kellek majd senkinek. Aztán mikor lett egy udvarlóm (egyébként csoda, annyira visszahúzódó voltam), azt kezdte mondogatni, hogy csak szívat, dehogy kellek én neki, mi tetszene neki bennem. Csak összejöttünk, pedig ott próbált keresztbe tenni ahol tudott (megcsalós sztorikat talált ki stb), született 2 gyerekünk és végre embernek érzem magam, aki fontos valakinek, boldog vagyok, amit sosem éreztem gyerekként.

Anyámnak az volt a lényeg, hogy magához láncoljon örökre, akár olyan áron, hogy mindenkitől elmar. Ennél a nőnél nem ez a helyzet? Nem túl magányos és ezért csinálja ő is? Mert akkor a megoldás lehet az, hogy többet beszélgettek vele és leszáll a gyerekről talán.

Éljen a liberlis világ, ahol bármilyen idióta nő úgy neveli a kölkét, ahogyan akarja...

Ha meg valaki beleszól, akkor meg: "közöd?"

Ilyenekre még egy teknősbékát sem bíznék, nem hogy egy gyereket.

„Éljen a liberlis világ, ahol bármilyen idióta nő úgy neveli a kölkét, ahogyan akarja...”

Úgy érted, van olyan világ (ami nem „liberális”), ahol fentről megmondják, hogyan nevelje valaki a gyerekét? Szerintem sosem volt arra példa a történelem során, hogy bele tudtak volna szólni „föntről” a gyereknevelésbe, pedig mindig is voltak alkalmatlan szülők…