Mik azok a dolgok, beszólások, tanácsok, élethelyzetek, amik kiborítottak/kiborítanak terhesség, szülés, gyereknevelés alatt?
Kislányom két éve született, de a születése után pár hónappal már kérdezgették, hogy mikor lesz kistesó. A rokonaim nagy része viccnek szánta, többet nem is mondogatják, de anyósom még most is azzal rágja a férjem meg az én fülem, hogy legyen má' még egy unoka, mert ő szeretne még egyet. Amúgy viszont nincs bajom vele, szeretetteljes, kedves nagymama. Pár ismerősöm is faggat a második gyerekről, mikor pedig közlöm velük, hogy nem lesz nagy valószínűséggel, néznek rám, mintha kiskutyákat gyilkolnék szabadidőmben.
Persze más dolgok is kiborítanak, de ez az egyik legfőbb.
Az elso 1 evben sok dolog, azota mar kb. annyira erint meg, mintha azt akarna bemeselni nekem valaki, hogy en egy zold papagaj vagyok, ha egyaltalan feltunik, max. mosolygok rajta, vagy ha erdekel, miert mondjak, belekerdezek. Elotte volt par konfliktus, foleg az egyutt vagy kulonalvas, hordozas vagy babakocsi, igeny szerinti szoptatas vagy cumi, tea es idore etetes, 4 honapos kortol pures hozzataplalas vagy blw temakban.
Kisteso temaban is kerdezgettek, sot, gyozkodni is probaltak, hogy legyen, mikozben szeretnenk is, szoval nem nagyon ertettem a dolgot:D En mar nem pazarlom ilyenre az energiam.
Persze, idegesítő a van tejed meg mikor jön a tesó kérdés, de nekem pl sokkal idegesítőbb az, hogy a kismamák és friss anyukák minden kérdésen megsértődnek, mindben a rosszat látják és felhúzzák az orrukat. Nem csak rátok gondolok, sőt inkább nem erre, hiszen itt ez volt a kérdés. Sok a kismama és fiatal anyuka ismerősöm, és tele face üzenőfal ilyennel, hogy "megint a hasam simogatta", "privátszféra" - lassan már rámosolyogni se szabad, mert mitakarezanő, nem is sorolom. Szóval oké, van aki tényleg piszkálódásból mondja, de szerintem a 80% tényleg érdeklődik, és nem kell megsértődni rajta. Igen, a van-e tejed nem a legjobb kérdés, de ugyan mit lehet kérdezni, ami mutatja, hogy érdeklődünk és nem kakkantjuk magasról le, hogy neked gyereked született?
Hozzáteszem, hogy én sem örültem a szoptatós és hogy szültél kérdéseknek de tudtam, hogy nagyrészt ez egy őszinte érdeklődés. Mikor azt kérdezik, hogy jó baba-e, akkor is olyanokat írnak a kismamák néha, hogy "legszívesebben elküldtem volna, hát 4 hósan hogy lehet jó vagy rossz baba" és a többi...
Szóval néha lássunk mögé, hogy csak érdeklődnek, nem bosszantani akarnak.
Tizenhármas. Persze, aki normálisan megkérdezi azzal semmi bajom sincs, sőt, néha jól esik ha valaki érdeklődik a babám iránt. DE! A kioktató résztől égnek áll a hajam, a legtöbb ember persze nem okoskodásból ad tanácsot, de a nagymamának is számtalanszor meg volt mondva, hogy nem lesz még egy gyerek, de mégis egyet fúj, mint a pereces. Egy idő után idegesítő.
Az sem a legjobb érzés, ha közlöm valakivel, hogy nem szoptatom már a babámat (mikor kicsi volt) s erre olyan szánalommal néznek rám, hogy leírni nem lehet. A "de az anyatej a legjobb" duma csak még egyet lök a vérnyomásomon.
A most 20 hónapos kisfiam még mindig nem alussza át az éjszakát, szoptattam egy éves koráig. Akkoriban rendszeresen megkaptam, hogy miért nem adok neki tápszert estére, akkor aludna. De még mindig nem alszik jól, természetesen nem ez volt a probléma, de ők jobban tudták.
A másik, én szerettem hordozni. De sokan megszóltak, hogy majd megszokja, és ezután már csak kézben lesz el. Nem így történt.
Viszont hamar megtanultam, hogy ilyenkor bólogatni kell. Had legyen boldog :)
Én 16 hetes terhes vagyok. Nálam az abszolút befutó a hastapogatás... Nem tudom megérteni, miért kell. Már rögtön az elején, ahogy valaki megtudta, jött és tapizott. Ez igenis privát szféra, nem terheseket se állok le tapogatni, mert nekem most éppen ahhoz van kedvem, főleg nem kérdés nélkül... Még én se érzem mozogni a babámat, mit akarnak? És mi lesz majd, ha már nagy hasam lesz?
És itt nem a családról beszélek, vagy a közeli barátokról, hanem távolabbi ismerősökről. Az egyik pl szólt nekem, hogy menjek már oda, had fogja meg a hasam. A férjem mondta neki, hogy nem jó ötlet, nem szeretem. Ő erre felállt, hogy majd akkor jön ő. Erre mondtam neki én (karbatett kézzel) hogy nem szeretem, ha tapogatnak. Erre a válasz:nem baj az, és átnyúlt a karjaimon és elkezdett simogatni 😑 a legszebb az egészben, hogy alig van még hasam és az se igazán a babám, hanem az átrendeződő belsőszerveim... Esküszöm, a férjem nem fogdos annyit, mint idegenek kéretlenül...
Szerintem ez egy borzasztó neveletlen gesztus, kérdés és engedély nélkül tapogatni valakinek a testét, amit ráadásul megoszt egy kis lénnyel, így az egész még intimebb, nem csak az én intim szférába férkőznek ezzel be, hanem ezt a kapcsot is "megszentségtelenítik". Engem ez nagyon érzékenyen érint. Biztos van, akit nem zavar...
Az okoskodó megjegyzéseket amúgy elengedem a fülem mellett, bólogatok, aztán csinálom, amit én jónak gondolok. (ne igyál kólát hányingerre, mert nem egészséges,enni kell akkor is, ha felfordul a gyomrod, a baba miatt, egyél vitamint/ne egyél vitamint... Stb) A családdal amúgy szerencsém van, csak akkor szólnak, ha tanácsot kérnék, senki nem okoskodik bele a dolgainkba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!