Olyan anyuka lettél, amilyen szerettél volna?

Ugyan még nem telt el sok idő, éppen csak most kezdünk babakocsi nélkül sétálni, de én úgy érzem olyan anya lettem amilyennek elképzeltem magam.

Tudtam, hogy nem leszek végtelenül türelmes, hogy azt biztosan meg kell tanulnom. Tudtam, hogy nem fogok mindenen izgulni és nem fogom túl félteni. Tudtam, hogy a mozgalmas életünkbe fog belecsöppenni a fiam és igen, szépen fel is vette a ritmust. Tudtam, hogy lesznek pillanatok, amikor nem fogok tudni rá figyelni és bizony vannak percek, amikor nagyon örülök, hogy elvan valamivel, mert akkor tudok én is önálló dolgot csinálni. És azt is tudtam, hogy nehéz lesz minden téren jónak lennem - anyaság, feleség, otthon, munka - és bizony ez még mindig nehéz nekem..

A fiam boldog, a páromra oda kell figyelnem, hogy Ő is elegendő figyelmet kapjon, én picit hajszolt vagyok, de esténként mindig úgy érzem és látom: minden rendben van és jó életünk van - amit reméltem hogy így lesz. :)

Szóval igen.

Majd ha kiszáll a babakocsiból, akkor válaszolj újra!

Amíg csak dekorbabák voltak, ettek és aludtak, álomanya voltam. Eltelt 4 év, azóta már nem vagyok az. Minden nap van olyan pont, amikor úgy érzem, nem bírom tovább. Megbolondulok.

Hát végül is, szerintem jó anya vagyok. Persze nem tökéletes, de ki az? Pl.:

-Eltökéltem, hogy a gyerek külön ágyban fog aludni, mert ha közénk jön, meghal az intim lét meg a saját szféra, és ha beférkőzik, akkor soha nem fog egyedül aludni, és hogy ebben én marha következetes leszek.

Na, ez megdőlt, mert hasfájás meg minden és hát magunk mellé vettük és már 2,5 éve velünk alszik, de nem bánom, imádom a közelségét és az illatát. Fura lenne, ha másik szobában aludna. Majd átköltözik, ha nem igényel minket. :)

- Elterveztem, hogy én energikus anyuka leszek, aki habár nem minden nap főz, de azért odateszem magam, meg mindig friss étel, meg jól fogok kinézni, ápolt leszek a gyerek mellett, én meg tudom csinálni.

Na, ez is bedőlt, mert állandóan fáradt voltam, 16 hónapos koráig többször ébredt éjjel, egész nap ölben és cicin akart lenni, így nemhogy házimunkát nem tudtam csinálni, de én is úgy néztem ki, mint egy felmosórongy, a sminket tök értelmetlen volt feltennem, mert este úgyse tudtam lemosni, mert erőm nem volt, így inkább fel se tettem.

- Elterveztem, hogy a gyerekkel megyünk majd babatorna, babaúszás, babajóga stb.-re.

Na ez sem valósult meg és nagyon sajnálom, mivel vidéken az agglomerációban lakunk teliberakott lakóparkban, ahol egy közért nincs, a központ is gyalog 1 óra, szóval még a bevásárlás is kihívás volt, szóval egy tipikus autós hely. Én meg vezetni nem tudok, ezért maradt a séta.

Viszont sok apróság megvalósult. Persze próbálok mindig a legjobbra törekedni, aztán lesz belőle valami.

Nem, szerintem en rossz anya vagyok. Baratnoim szerint meg csak szimplan hu*ye :D

Amit elkepzeltem, hogy mennyire leszek szigoru, az be is jott, teljesen atlagos vagyok. Napirend megvan, de rugalmas is vagyok egyben. Elegge következetes, de nincsenek irreális elvarasaim a gyerekkel szemben. Bar van olyan baratnom szerint aki szerimt szigorú vagyok, de inkabb o engedekeny nagyon. Viszont! Nem szeretem annyira a fiam, amennyire kellene. Es nem tudom, hogy mi az oka. Persze, kiakadnek ha beteg lenne, meg ha valaki elvinne tolem, de azt gondoltam, hogy sokkal jobban fogom szeretni. Es azt sem mondhatom h meg pici es kialakul, hiszen 2 eves. Nem tudom hogy mi a bajom. Azt sem mondhatom h varatlanul jött, hiszen eveket vartunk ra.. Es megis. Szoval sz@ranya vagyok, de nagyon.

Nem olyan vagyok. :(

Sokkal türelmetlenebb.

Néha rosszul esik, hogy nincs elég idő magamra. Nem tudok vele órákig ülni, és babázni, mert mindig ezer felé jár a gondolatom.

DE, igyekszem ezeken felül emelkedni.

Többé-kevésbé.

Jobban kimutathanám az érzelmeimet a lányom felé, meg lehetnék picit türelmesebb időnként, de amúgy szerintem okés.

Nyitott vagyok, rugalmas (attól féltem, merev leszek majd), kevés alvással is elvagyok, de néha ingerlékenyebb, mint kéne :(

Nem baj, van időnk még csiszolódni :)

Igen :)

Alapból nem vagyok egy köténykés házitündér, ebből adódóan tudtam hogy nem leszek tankönyvi anyuci, de nem is akartam. A 8 éves fiammal és 6 hónapos lányommal is boldogság az élet, vannak nehéz percek, de tudtam hogy lesznek.