Nem tudom olyan tartalmasan megélni az itthoni éveket anyaként, mint terveztem, Ti is vagytok így?

Baba születése előtt elterveztem, hogy nekem mindenre lesz időm: nagytesóra- férjre, magamra, a háztartásra, kirándulásra, programozásra, sportra, szépítkezésre, tartalmas és értelmes kikapcsolódásra (könyv, mozi stb.).

Szerettem volna úgy felfogni a dolgokat, hogy mivel már több gyereket nem szeretnénk, ezért használjam ki az itthon töltött éveket pozitívan. Család és saját magam javára is.

Szépen el is terveztem.. 2 naponta főzés, heti 3-4 sport, gyerekekkel könyvtár, színház, hétvégéből egy nap kikapcsolódás (kirándulás, városnézés, csavargás stb.).

De egyszerűen nem tudom ezt kivitelezni, 7 hónapos a pici, nem alszunk, zombi vagyok, mire a háztartás végére érek (értem ez alatt, hogy meg van főzve, ki van takarítva, bevásárolva). Nekem nulla segítségem, férjem fáradt mire hazaér a munkából, sokat dolgozik. Szeretnék neki is adni, hogy ne egy fáradt nőt lásson.

Úgy érzem, hogy ez egy mókuskerék, nem élvezet.

Csalódott vagyok emiatt. Van ismerősöm a facebookon, aki ezt primán űzi, főzi be a lekvárokat, állandóan programoznak a családdal (teszi fel a képeket) és egyszerűen tök bénának érzem magam.

Most eljutottam arra a szintre, hogy megkérdezzem, szerintetek én állítottam túl elrugaszkodott elvárásokat? Sajnos ez egy csalódás számomra magamban, hogy béna vagyok és valamit nem jól csinálok.

Kezdem elhinni, hogy ez az egész itthonlét nem móka és kacagás, hanem kemény meló, amibe belefásultam.

Első gyereknél a férjem a munkahelyén tudott enni, nekem is hozta a kaját, iskolába jártam (akkor az vitte el az összes energiám (egyetem)) és egy kis lakásban laktunk. Most nagy kertes ház van. Muszáj 2 naponta főznöm (anyagi megfontolásból).

Köszönöm a segítő szándékú hozzászólást