Meg nem született baba nevét a következő babának?

Az ő döntésük, azaz ha nekik így jó akkor nekik ez a jó! Nem egyforma az emberek lelke, mindenki máshogy dolgoz fel egy tragédiát.

De az biztos, hogy nem véleményeztetném a döntésüket vadidegenekkel, mert ez viszont abszolút tapintatlan. Tudom, nem tudják meg, meg név nélkül, stb., de jól esne neked ha most páran szidják vagy lenézik majd a barátaidat akik ekkora borzalmat éltek át? Én gyalázatosan érezném magamat hogy miattam szidja őket pár vadidegen :(

Én olyat is láttam, temetőben sírkőre írva, hogy egymás mellé temették a két testvért. Ez eddig ok. Csak az évszámoknál jött a forcsaság. Egyikük 7 évesen meghalt, majd a másikuk utána született, ő már úgymond normálisabb élethosszt megért, talán hetven valahány év. De ugyanaz volt a keresztnevük 🤔

Tehát a szülőknek meghalt a gyereke, született később egy másik, és megkapta a halott nővére nevét. Na ez groteszk...

Ez egyéni, mindenki máshogy éli meg a gyászt.

Nem gondolom hogy ettől semmibe veszik a meg nem született babát. Van aki pl.elhunyt rokon nevét adja, ezzel állít emléket, van aki pont hogy el se tudja ezt képzelni. Ők valamiért így döntöttek. Nem tudom én hogy döntenék a helyükben, mert nem akarom a helyükbe képzelni magam :(.

Nekem megvolt már terhesség előtt is a favorit nevem. A terhesség alatt valahogy nem becéztem név szerint a magzatot/hasamat, csak miután megszületett, és "hivatalosan" is az lett a neve, akkor kezdtem őt azon nevezni.

Ha tehát ilyen helyzetben lettem volna, nekem a favorit nevem nem a magzathoz kötődne, hanem a gyerekemhez. Tehát igen, én adnám, mert az csak tervezett név volt, és végül nem lett elnevezve a baba.

Tehát a következőnek nyugodtan adnám.

Én nem adnám azt a nevet, amit az elhunyt gyermekemnek szántam volna, de ha nekik így jó, akkor nem kötök bele természetesen. Lehet nekik így könnyebb.

Régen ezen nem is gondolkoztak. Ha megnézel régi sírköveket vagy ilyesmi, akkor feltűnhet, hogy gyakran adták ugyanazt a nevet kétszer vagy többször.

Hát, én így már nem adnám, de mi onnantól kezdve a nevén szólítottuk a lányunkat, és úgy hivatkoztunk rá, hogy a 16. héten kiderült, hogy lány. Szóval a 37. hétig nekem már nagyon hozzá tartozott volna a név.

Volt korábban egy vetélésem, pontosabban missed abom 9 hetesen, ott is ez a név volt első helyen, de ez olyan korai vesztés volt, hogy itt még nem társítottam a nevet a babához (még a nemet se tudtuk ugye). Szóval ezután simán ugyanaz a név maradt a kalapban.

Szerintem helyzetfüggő a dolog.