Mit gondoltok masodunokatesom velemenyerol?

Alapesetben a házimunka és a gyerekneveles közös. Épeszű ember viszont ha kevesebbet dolgozik, kint a párja, akkor nem várja el, hogy még otthon is dolgozzon.

Régen evidens volt, hogy a nőé a háztartás, a férfi dolga pedig az anyagi háttér megteremtese. Mindenki maga dönti el, hogy neki hogyan felel meg az élete. Semmi baj az unokatestvered gondolkodasaval

Ő baja, ha így gondolja. A te életedre milyen hatással van az ő véleménye? Netán a párod neki ad igazat?

Ha nem, miért húzod fel magad?

Továbbra is tartom, hogy ha az egyikük kevesebbet dolgozik, akkor az ő feladata a házimunka.

De olyan mindegy, hogy mi mit gondolunk, ez csak az adott párra tartozik. Ha ők úgy gondolják, hogy a nő dolga 12 óra munka után a háztartás, miközben a férfi munkanélküli, az is rendben van, ha szerintük közös feladat, miközben a nő napi 4 órát dolgozik heti 5 napon, a férfi meg 16 órát heti 6 napon, az is az ő dolguk. Ha nekik megfelel, semmi baj vele. A lényeg, hogy ezeket a dolgokat még az osszekoltozes előtt meg kell beszélni és csak akkor tovább lépni a kapcsolattal, ha ugyanúgy gondolkodnak.

Ha anyagilag oké, akkor igaza van neki. Szerintem hiába közös munka lenne a háztartás, azért ez a nőre hárul inkább ahogy a munka utáni főzés.

Ha pénz szempontjából belefér, akkor igenis jó ötlet a 4 vagy 6 órás munka!

Régebben (van akinél ma is) a férfi keresi a pénzt, a nő otthon van, mert ez nekik így bevált és jó. Még akkor is, ha ez itt a válaszolók 98%át felháborítja, de létezik ilyen is.

Nem szabad arra adni, hogy mit gondolnak mások. Ahogy jó a családnak, ahogy meg tudnak egyezni, úgy kell csinálni. Ha 6 órába dolgozni akkor úgy, ha háztartásbelinek lenni, akkor úgy. Engem legalábbis nem érdekelne hogy a szomszéd Maris mit szól ehhez.

Ha csak az övé a házimunka + a gyerekek nagy része (mert az apjuknak nyilván muszáj foglalkoznia velük a jó kapcsolat érdekében is), akkor max. 4 órát tudok elképzelni.

Ha 6-8 órában dolgozik, akkor a férfinak is jobban ki kell vennie a részét az otthoni feladatokból.

Azt meg mindenkinek a magánügye, hogy mindketten dolgoznak-e és megosztják az otthoni munkát vagy a férfi többet keres és a nő inkább otthon van (legalább részidőben)

A 6 órás munka mellett a "csak a nő vezet háztartást" max. csak akkor lehetséges, ha a lakhelyhez közel van a bölcsi/ovi/iskola és a munkahely is.

Én 6 órában dolgozom, a gyerek bölcsiben, de vidékről járunk Pestre, szóval:

- Reggel 6-kor kelünk.

- A gyereket végigutaztatom 1,5+ órát vonattal és BKV-val, hogy beadjam bölcsibe 8 és 8:30 között.

- Én 9-re megyek dolgozni, szerencsére 3 utcára van a bölcsitől.

- 3-kor eljövök, hogy fél 4-re odaérek, kb. 15 perc múlva kilépünk a bölcsikapun.

- Ismét utazunk 1,5+ órát (+várakozások). (Persze forgalom függő, így van, hogy elérjük a 16:20-as vonatot, akkor hazaérünk 17:30-ra. Ha csak a 16:50-es vonatot érjük el, akkor hazaértünk 18-ra.)

Ilyenkor nekem már nincs időm csinálni semmit, max. uzsit a gyereknek, fürdetni, én is fürdök, max. elindítok egy mosást és a mosogatógépet bepakolom, de ennyi. Több nem fér bele. Nem porszívóztam, nem pucoltam wc-t, nem raktam el a száraz ruhákat, nem mentem postára, nem vásároltam be stb. És akkor még magamra sem fordítottam időt: nem néztem tv-t, nem pihentem, nem játszottam a gyerekkel.

Szóval nem csak a munkaóra számít, hanem a távolságok. Hiába dolgozok csak 6 órát, ugyanúgy érek haza és ugyanúgy nincs időm semmire, mert minden idő az utazással megy el. Szóval én befogom a férjemet is.

Azt gondolom, hogy nagyon nem szeretem, ha valaki kinyilatkoztatja, hogy másoknak hogyan kellene élniük. Ez mindig az adott páron múlik, hogy ők hogy tudják úgy megoldani, hogy mindenkinek jó legyen, vagy legalább is a legkevésbé legyen nekik nehéz.

Én biztos nem szeretnék így élni, mert egy hatórás munkával nem nagyon lehet érdemi munkát végezni, úgy értem, az arra édes kevés, hogy az ember előbbre jusson szakmai téren. Nálunk mindketten dolgozunk, és az otthoni tennivalók is közösek, nem is nagyon tudnám ezt máshogy elképzelni. Azt pedig külön nagyon durvának tartom, ha valaki nemek szerint osztja le a feladatokat és nem képességek, affinitás szerint. Csak azért, mert valaki nőnemű, miért neki kellene nagyobb részt vállalnia a házimunkában, és kevesebbet a fizetett munkában?