Gyerekek, gyerek tervezés és megcsalás. Tényleg összefér?

Nem voltam ilyen helyzetben.

De két dolgot nem tűrnék el egy kapcsolatban: pofon és megcsalás (konkrétan szex).

Másfelől az a véleményem, hogy hibás döntés a gyerekek miatt együtt maradni, saját tapasztalatom az, hogy sokkal jobb egy szülővel élni egy nyugodt otthonban, mint kettővel olyan helyen, ahol folyton feszültség van meg veszekedés.

Két gyerek volt, mikor kiderült, hogy megcsal a férjem. Kivágtam mint a macskát. Nem voltam rászorulva, hogy együtt maradjak ilyen emberrel. Azóta van nekem is új kapcsolatom, olyannal, aki a tenyerén hordoz.

Ilyenkor sok esetben az az egyetlen oka az együttmaradásnak, hogy az anya nem tudja eltartani a gyerekeket. Kénytelen minden megalázást lenyelni, de legalább van jól lakni és van mit enni. Csak ezt nem házasságnak hívják.

Én voltam mind a két végleten. Az első barátommal elég sokáig voltunk együtt. A kapcsolatunk vége elég rossz volt már, akkor viszont még csak egy rossz időszaknak gondoltam. Megcsaltam. Nem mondom, hogy megérdemelte, de ő is tehetett róla. Viszont! Számomra semmit sem jelentett, egyszeri dolog volt, látni sem akartam többet azt a férfit, tényleg csak szex volt. A barátom megtudta és szakított velem. Nem ezt akartam. Akkor azt hittem, hogy itt a világvége, úgy gondoltam belehalok. 15 kilót fogytam a szakításunk után, nem tudtam neki bebizonyítani, hogy egy rossz döntés és egy jelentéktelen szex volt. Nem értettem, hogy egy ilyen hülye hiba miatt, hogyan reagálhat így.

Aztán megismertem a páromat. Nem gondoltam előtte, hogy ilyen ez az igazai szerelem. Még az a nagyon durva, fogyós szakításos sem volt ilyen. De ebben a kapcsolatban is jött hullámvölgy. És ekkor én voltam a megcsalt, méghozzá terhesen. Eszembe sem volt elhagyni. Én a saját példámból tudtam, hogy mennyire jelentéktelen lehet egy egyszeri dolog, és hogy egy ilyen hülye hiba miatt nem érhet véget valami, ami amúgy jó. Vitáztunk és megbeszéltük. Nincsen akkora önteltségem, hogy feltételezzem, hogy a megcsaltságomhoz én nem járultam hozzá. A kérdés a későbbiekben az volt csak, hogy magunkért és a gyerekünkért képesek vagyunk-e MINDKETTEN változni.

És te csaltál meg valakit érzelmek nélkül? Mert akkor meg te ne mondd, hogy tudod milyen. Ha meg igen, akkor tudnod kell, hogy kb semmit nem jelent, és nekem sem jutna eszembe többet, még az akkorit sem csaltam volna meg többször. Szóval én abban bízom, hogy ő is most úgy érez, ahogy én akkor. És nem. Amíg nem derül ki egy következő eset, én addig nem fogok ezen rugózni, ezzel nem mérgezem a kapcsolatunkat. Szerintem pont elég nehéz egyben tartani féltékenykedés nélkül is egy házasságot hosszú ideig.

Szóval őszintén mondom, hogy nem vagyok féltékeny, főleg hogy ő már megérezte annak a szelét, hogy milyen az, ha elhagyom. Hagyom hogy döntsön, mert következő dobása nincsen, de esélye most még van, féltékenykedéssel nem akarom belesodorni.