Miért szeretnének egyes nők 40-45-50 évesen szülni?

Nem találom furcsának, ha én szülök, az is ekkor lesz. Egyszerűen korábban nem értem meg rá, az anyagiak sem jöttek össze, miegymás.

Anyám a lehető leghamarabb szült, de a háború, ez-az bekavart neki, s mire végre fogalmazóból bíró lett, tehát lett rendes állása, már vagy 38 éves volt. Azért 40 előtt összejöttem neki, bár ha kivárom a 9 hónapot, ez nem lett volna igaz :)

Egy osztálytársam véletlenül sikerült be, 28 évvel idősebb tesója van...

Azt megértem, ha azt mondod, hogy nézesse meg, hogy van-e gond, különösen figyeljen vagy bármi, de hogy 40 évesen öreg lenne az ember az anyasághoz, azt bizony nem hiszem.

Nagymamánál pedig nem 45 évesre gondol az ember, bár persze 25 évesen is lehet valaki nagymama, de ez mit számít? Mensesünk hiába van 11 évesen, ha akár még 30 évesen is csóró kezdők vagyunk vagy elrontottuk s még tanulunk... Pár is kell, ház, ésatöbbi.

Erről nagyon megoszlanak a vélemények. Az anyám 41 éves, nagymama. Eszébe se jutna újra szülni, azt mondja, neki már nagy teher lenne,örül, hogy engem felnevelt.

Viszont én teljesen megérteném, ha újra férjhez menne, és emiatt meggondolná magát. Szóval meg lehet azért érteni, mert sokan nem így tervezik, csak végül mégis így alakul az életük.

Nekem csak akkor fura,amikor az illetőnek már vannak gyerekei és ennek ellenére is szül még egy új kapcsolatba 40 felett.

Több ilyet is ismerek,neki és a partnerének is vannak gyerekei az előző házasságból,és vállalnak közös gyereket.

Amúgy szerintem egy 45 éves nő még nem nagymamakorú.

Nekem a nagymama kor az olyan 60 év körül van.

Ha csak a biológiát nézzük akkor már egy 30 éves nő is lehetne nagymama,és van is ilyenre példa.

Ha nincs gyereke az illetőnek 40-45 között szerintem még be lehet vállalni.

45 felett már annyira nem szerencsés pláne ha mondjuk a férfi még idősebb.

A személyes véleményem pedig az,hogy inkább szüljön valaki 40 évesen biztos háttérre,mint 25 év alatt semmi iskolai végzettséggel.

Nem csak a biológiai tényezők számítanak,hanem a pszichológiai fejlődése is a gyereknek.A legtöbb 20-on éves nő szerintem még nem igazán érik meg az anyaságra sem mentálisan,sem egzisztenciálisan.

Mint minden, a kevésről a sokra általánosított kérdés, ez is hibás.

Nem szülni, hanem gyereket szeretne és tudja, hogy ez másképp nem megy.

Annak, hogy kivár 40-es koráig, több oka is lehet.

- A karriere építgetését hátráltatta volna a gyerek vállalása;

- válás után új párjával szeretnének közös utódot, az összetartozásuk és szoros kapcsolatuk jeleként.

Ezeket tartom a leggyakoribb okoknak.

Persze, lehet más is.

40-es évei korára döbben rá, hogy az élet halálos betegség, ha párjával történik valami, nem akar egyedül maradni.

.

Az, hogy ki miért vár a kérdezett korái a szüléssel, vagy szül ismét, ez annyira egyedi, hogy általános választ adni képtelenség.

Mert csak.

20 évesen szültem, mert akkor akartam, de nem érdekel, ha más 40 felett szül inkább.

Nem tudom ti hány olyan nőt ismertek, aki 45-50 évesen szült, mert én egyet sem. Max. a tévében hallottam egy-két ismert nőről, de személyesen én még ilyet nem láttam. Nyilván van, de szerintem extrém ritka.

Olyat ismerek néhányat, aki 40 fölött szült, de olyat se sokat és inkább a 40-hez voltak közel, mint a 45-höz.

Tény, hogy kitolódott a gyerekvállalás, de a nők nagy része még így is 40 év alatt szüli meg az összes gyerekét.

Tele volt negyvenközeli anyukákkal az osztály, ahol szültem. 35-45ig voltak a legtöbben, (bp 6.ker)

Szerintem a gyerekek első 10 évében annyira nem fontos, hogy az ember sokat keressen, utána nőnek meg a kiadások, ezért nem is értem, hogy ki várja ki a karriere csúcsát(bíró) a szülèssel.

Apát most 50 évesen bocsátottak el a vezetői beosztásából, csak a vezérigazgató volt felette, akit frissen váltottak. Oké kap egy szép végkielégítést, többdiplomás, doktorált és van bőven tapasztalata, de 50esként nehezebb munkát találni a korábbihoz hasonló munkakörben, mint 30asként.

Szerintem, aki a túl kevés pénzre hivatkozva szül későn(szerintem is későn van a 40+) az egyszerűen fél és halogat, ameddig lehet, majd mikor már hajtja a félsz, most vagy soha alapon vállal gyereket, mert így a jobb döntést akarja meghozni, van mentsége magának.

Közeli ismerősöm 39 évesen lett elsőbabás anyuka, korábban volt egy 10 éves kapcsolata, ahol a fiatalabb férfi nem akart gyereket, ő meg várt, hátha meggondolja magát a párja. Nem tette, meg is csalta a nőt, majd a megszakításos együttlétekkel lett terhes az új 2 hónapos kapcsolatában és nagy örömködve mesélte, hogyha a férfi mer így szexelni, akkor igazából ő is szeretne gyereket..

És ez a 40 éves szint egy értelmiségi nőtől. És nem ő az egyetlen, hiszen van egy rakás korabeli barátnője is hasonló felfogással.

A pasi egyébként csalta folyamatosan, mint kiderült a teherbeesés után, de ilyen helyzetben a nő rugalmas volt, összeköltöztek és összeházasodnak mert mégiscsak a gyereke apja.

A kórházban külsőre nem is feltétlen tűntek idősnek a nők, nem a külső a baj, hanem az, hogy hiába élünk 80 évig, nem a fiatalkor nyúlik meg, hanem az idős korhoz csaptunk hozzá plusz 10 évet. Szebbek vagyunk és ránctalanabbak, mert tudjuk, hogy az egészséges táplálkozás, a krémek, a mozgás, a botox és a plasztika fiatalnak mutatja a testet, de belül öregek vagyunk.

Látszott ez mindenkin az osztályon. A problémás terhességeken, a sok császáron és koraszülésen, a dagadt elefántbokákon, a jajjgatásokon, mikor wcre mentek, a karikákon és a zombitekinteten, mikor éjszaka is kelni kellett a babákhoz. És a folyamatos panaszkodáson leginkább, hogy fáradtak és kimerültek. 5 napot voltam bent, csak mi ketten voltunk pörgős jó hangulatban egy kisebbségi anyukával.

Szerintem az egészség, majd az energia és a türelem a legfontosabb, ezek a korral romlanak. Hiába mondják, hogy a 60 éves nagyapám vígan ellapátolja a havat, de mije fáj utána? Mennyit pihen utána? Milyen gyógyszereket kellene szednie?

Nálunk az 50es nagyi is bulizni jár péntekenként, hajnalban jön haza, rettentő csinos, sportol, de végigfekszi a szombatot és a vasárnapot is, pedig max egy pohár bort iszik.

Utána a biztos anyagi háttér, és hogy minél több élettapasztalatot tudjon átadni az ember persze(ez nem feltétlen jár a korral), utolsó helyen pedig a hagyományos családmodell szerepel nálam a listán.