Mit gondoltok arról, hogy egyre többen vállalnak először 35-40 éves korukban gyereket?

Azt gondolom, hogy mindenki akkor vállal,amikor akar,mellesleg ellenpélda is van bőven.

Szerintem a bizonytalan anyagi helyzet okozza. Hiába érettségizik le valaki, majd csinál egy szakmát mondjuk, sok esetben csak a próbaidőre kell, mert ott kevesebb fizetést kell adjanak, aztán mehet is másik állást nézni.Sokan huszonévesen is rászorulnak a szülőre. Sokak ráadásul saját lakás/ház nélkül gyereket sem akarnak, amit a mai világban még nehezebb megszerezni + ezekhez jönnek azok a dolgok amiket az első is írt.

Az emberek élni akarnak, nem pedig 10-20 évre lekötni magukat és eldobmi mindent maguktól, amit szerettek. A másik dolog meg a pénz. 23 éves vagyok, de egy kutyára se lenne elég pénzem, nem hogy még gyerekekre. És itt jutunk vissza az első mondatomra, hogy mindenről le kellene mondanom, amit szeretek, hogy legyen gyerekre pénzem. Ezért vagy 30-35 fölött, vagy soha. Látom a sok fiatal majdnem tini anyukát és pár év múlva meg sírnak, hogy jaj talán rosszul döntöttek, mert semmire sincs idejük a gyerek mellett és mennyire irigyelnek, hogy mi a párommal csak utazzuk körbe a világot.

Azért Kérdező, mert normális emberek előbb megteremtik a gyerekhez az egzisztenciális alapokat és utána vállalnak gyereket.

Szerintem nagyreszuk anyagi helyzet/mas elfoglaltsag, nem fer bele az idejukbe egy gyerek. Na meg az is benne van a pakliban, hogy igencsak megnott a vallasok szama, es amig olyan partnert talalunk akivel el tudjuk kepzelni a jovonket egy gyerekkel, na az is sok ido.

Nekem a legtöbb barátnőm fiatalon szeretne anya lenni (vagyis ők 25 fele már szeretnének) és sokszor néznek rám furán, amikor én meg azt mondom, hogy majd inkább 30 körül, szerintük az késő. Szerintem az a helyzet, hogy az embernek talán 30 felett lesz meg igazán a lehetősége egy gyereket is eltartani. Én megszívtam azzal, hogy 5 évfolyamos gimibe jelentkeztem, plusz oviban is szalajtós voltam így tehát 2 évvel később érettségizek mint eredetileg történt volna. Aztán még tanulnom kell vagy egyetemen vagy OKJ-n, ami jobb esetben is 2-3 év, dolgozni is kell hogy ne a szülők fizessenek nekem mindig mindent. Jövőre leszek 20, onnan még vegyünk minimum akkor 3 évet, amíg egyáltalán tudnék valamerre elindulni az életben. 23 évesen talán még arra sem lesz elég pénzem, hogy elköltözzek (már pedig én csak Budapestre fogok felköltözni, máshova nem akarok). Ha talán sikerülne úgy állnom anyagilag, hogy albiba költözzek és lenne munkám is, én szeretném kicsit élvezni az életet pár évig, utazni szeretnék és nem egyből pelenkát cserélni. Én azt mondom, hogy 35 éves koromra már lehet, hogy lesz gyerekem, sőt inkább ha úgy hozza az élet hogy lesz gyerekem akkor addigra legyen meg, de akkor sem igazán szeretnék a huszas éveimben szülni, max akkor gondolnám át ha egy nagyon stabil kapcsolatban lennék valakivel. Egyébként vagy egy olyan osztálytársam, aki orvosnak készül és közölte, hogy biztos hogy soha nem lesz gyereke, mert nem azért tanulja agyon most magát és dolgozik majd keményen, hogy ha a munkából hazamegy akkor a gyerekre, férjre kelljen mosni, főzni. Ha úgy vesszük ahány ember, annyi felfogás.