Ha most lennék terhes szerintetek ez túl korai lenne? Volt már valaki aki így ilyen fiatalon lett anyuka/apuka? Úgy hogy nem laktak még együtt?

Hát, ha nem tervezett, akkor oké, hogy alkalmazkodik az ember az adott helyzethez és kihozza belőle a legjobbat. De tervezetten szerintem nettó hülyeség úgy gyereket szülni, hogy együtt sem éltek. Egyrészt igen, hiába vagytok együtt évek óta, sok dolog az együttélés alatt kerül elő, másrészt meg nem túl ideális, ha az apa nem él veled meg a gyerekkel. Szülői ház... ne. Akik így élnek, azokat 90%-ban kiidegelik a szülők, nem mindig szándékosan, de nehéz a különböző életviteleket összeegyeztetni, a szülők is nehezen bírják szó nélkül elfogadni, ha nem úgy élsz, ahogy szerintük jó stb. Mi nem élünk együtt anyámékkal, "csak" a szomszédban laknak, ezt is megbántam már. A gyerek születéséig nem volt semmi gond, azóta nem bírja ki, hogy ne próbáljon dirigálni, akárhányszor átjön. És jön minden nap, mert ugye pár méterre lakik, látni akarja az unokát. Ez nem is lenne gond, ha csöndben lenne, de nem bírja ki, ezért átlag kéthetente veszünk össze. Nem egy jó buli, ha láttam volna előre, tuti messzebb költözünk. Én is azt hittem, hogy ó, az én anyám nem ilyen... de, ilyen lett.

24 évesek vagytok, baromira ráértek. Mondom ezt úgy, hogy én 25, férjem 24 volt, mikor házasodtunk, rögtön utána már próbálkoztunk a gyerekkel. De évek óta együtt éltünk, volt stabil hátterünk, szülők nélkül. Biztos nem szültem volna tervezetten úgy, hogy együtt sem élünk, pár évet inkább rászántam volna az alapok megteremtésére.

Mit csináltunk? Összeköltöztünk albiba. Az összes fizunk elment minden hónapban. Aztán kimentünk külfödre, pénzt gyűjteni, majd lakást vettünk és utána vállaltunk gyereket. Nyílván ez idő volt, 6 évet vártunk, de a semmire csak nem szülhettem. Persze megoldottuk volna, de nem mindegy hogyan élsz. Mellesleg a szüleim hamar meghaltak, nem számíthattam a segítségükre(mellesleg megjegyzem nem örököltem semmit). Addig meg mindent megtettünk hogy ne essek teherbe véletlenül sem.

29/nő