Mit csinaljak, ha a ferjem gyereke (elozo hazasaggabol) allandoan itt van, és nekem kell utana pakolasznom?

Lehet azért nincs az anyjánál már, mert nem szolgálja ki.

Van szád tessék használni! ne te ugrálj már egy 20 éves "szőrős faaaszúú" (ahogy apám mondaná) gyerek után. Tanulja meg szépen, h nem körülötte forog a világ. A párod is megkapná tőlem az adagját, neaggódj.

Állj ki magadért, most te meg a picikéd a legfontosabb. a helyedbe befognám ezt a "gyereket" házimunkára, azon felül, h megtanítanám maga után elpakolni ha már a jóédesanyja nem tanította meg. Az biztos.

En mindig ellatom a férjemet a haztartast, megkapja ami tőlem telik. De hogy ezekért a gyerekkel egyutt taposnam heren az tuti. Mar bocsi.

Komolyan legyen mar gerinced. Kapsz a tesódtól valamit azt felzabalja? Mi is kapunk az enyémről is meg sogornomtol is es elosztjuk, főzök.. elosztjuk, együtt vásárolunk, takarítunk, ha csinal kávét a férjem hoz nekem be, ha mosok kimosom a szennyesem es az ovet is, vasalok ra, o engem megmassziroz. Meghallgat, nem zsarol, elviseli ha nyivakolok en elviselem ha stresszes vagy faradt a munkaja miatt. Mellesleg nem mondana ilyet hogy valakinek azert pattogjak mert az o valakije. Ne hagyd magad. Ha lanyotok lesz akkor o is pattoghat majd neki? Ha fiu akkor annak meg ez lesz a követendő pelda? Nehéz lesz neked igy ha most nem teszel ezeknek a dolgoknak a végére pontot.

Vetesd meg a zsebpénzéből, amit a testvéredtől kaptál és megette! Aztán menjen anyukájához!

Olvasd vissza a válaszokat és fogadd meg főleg a 6.9.11. és 14.# tanácsait! Szívemből szóltak...

De mucika, nem most kerültèl ebbe a helyzetbe, hisz a fèrjed fia ezelőtt is megvolt, te pedig szabadon eldönthetted, hogy kell-e neked ez a felállás.

Csak gondolom most, hogy felcsináltak, lettek bizonyos igènyeid is a kapcsolatodban, ez viszont a fèrjecskèd szemèt bõki!

Alárendelt szerepből nehèz lesz kivívni az egyenjogúságot!

13-as, hü-lyeséget írtál!!! Képzeld, akkor is ugyanez lenne a problémája a kérdezőnek, ha egykorúak lennének a férjével (aztán lehet, hogy tényleg azok). A férje és annak fia részéről a viselkedés mind nevelés/neveltetés kérdése. Ők b-unkók. Ennyi. Tök mindegy, hogy hány évesek vagy hány év van a kérdező és a férje között, és hogy annak hány gyereke van.

A férjem és köztem 16 év van. Neki van egy 21 éves fia, és egy közös fiúnk van, aki most 2 éves. A nagyfia szintén még az anyjánál lakik, de jön hozzánk látogatóba, de érdekes módon, őt meg lehet kérni arra, hogy segítsen, nem várja el, hogy kiszolgálják, megkérdezi pl. hogy megeheti-e a csokit, vagy nem. Ez mind nevelés kérdése.

És a férjem kiáll értünk és engem tart a feleségének, nem az exét. Ővele csak a gyerek miatt beszél. A közös fiúnkat is ugyanúgy szereti, mint a nagyobbat.

Kérdező, te meg elég nehéz helyzetben vagy, főleg, hogy már a terhesség végén jársz. Mindenképp leülnék a férjemmel és felvilágosítanám arról, hogy attól, hogy elfogadom a fiát, nem egyenlő azzal, hogy kinyalom a s-ggét, és nem nézem el neki, hogy felzabálja előlem az ajándékba kapott csokikat. (Ezt írtad előbb vhol.)

Megmondanám neki, hogy ezentúl ő neki kell eltakarítania a fia után. Megkérdezném tőle, hogy mennyire érzi normális dolognak, hogy a fia hozzányúl más cuccához, megeszi más ételét. És ha a férjem nagyon kekeckedne, hogy dehát az ő kisfia...neki szabad, akkor mondanám, hogy akkor én is így fogok eljárni vele szemben. Sőt áthívom egy családtagomat, aki nyugodtan megdézsmálhatja a fia és az ő holmiját. Aztán mondanám a férjemnek, hogy hát miért nem fogadod el az én rokonomat?

1./ 20 évesen már nem gyerek, felnőtt, viselkedjen is úgy.

2./ Ez nem az ő háza, hanem a férjedé és a tied. Ha jól tudom, nem ott lakik, nem száll be a rezsibe, ergó semmi joga nincs ott, így a ti szabályaitok szerint kell viselkednie. Joga akkor lesz ott, ha megörökli apuka részét.

3./ Ha a szép szó nem elég, én fontolóra venném, hogy még szülés előtt elköltözök (remélem, hogy van hova), hogy érezze a súlyát. Ha így sem érzi, akkor úgyis halálra van ítélve a kapcsolatotok, úgyis válás lesz. Ha nem, akkor meg szenvedsz majd évekig, és majd 50+ évesen lesz bátorságod végre válni, csak akkor már hova, siratni fogod, hogy nem előbb léptél.