Ti hogyan védekeztek a gyerekrablás ellen? Hogyan lehet a legjobban megóvni gyermekeiket?

Még nincs gyermekem ugyan, de sokat vigyáztam a legkisebb rokonokra az elmúlt 10 éveben.

Szerintem az a titka, hogy ne téveszd szem elől. Sok olyan szülőt látok, aki könnyelműen veszi, ha a gyerek elcsatangol. Példák: Apukát láttam telefonálni, a 2 év körüli kissrác meg uzsgyi neki iramodott az áruház polcos útvesztőjének (Tesco). Kíváncsiságból utánanéztem, merre megy, nagyjából 3 sorral arrébb eltört nála a mécses, mikor nem találta az apját. Szóltam a férjemnek, hogy menjen már vissza ahhoz a pasashoz, mert itt sír a kisfiú. Ennyi erővel el is rabolhatták volna-na jó nem a kamerázott bevásárlóközpontban, de érthető a szituáció azt hiszem.

Sok ilyen van sajnos, még a parkolókban sem fogják meg a kezüket, nyáron a strandon is volt olyan csemete aki elkóricált, mindig szólt a hangosbemondó :/

Kérdeztem édesanyámat is, hogy anno hogy volt ez, nem azért mert régen minden jobb volt :D de mondta, hogy a kezüket mindig fogtuk, mindig volt velünk valaki és nem túlféltésből feltétlen. Véleménye szerint ma a felnőttek úgy érzik kevesebb dologról kell lemondaniuk a gyerek miatt és ugyanazt az életet próbálják élni, mint gyerek előtt- (Na de akkor minek gyerek?- kipipálni, hogy na ezt az elvárást is teljesítettük? )

Ezekből vannak az olyan balesetek, mikor anyuka nem veszi észre, hogy a gyerek megfulladt a fürdőkádban vagy éppen el is rabolhatják, ha eltűnik mellőled az utcán.

Alap: vigyázok rá. Nyilván nem veszítem egy percre sem szem elől sem az utcán, sem a játszótéren, sem a boltban. Rajtam kívül olyan emberekkel szokott lenni, akikben megbízom (pl. barátok, rokonok). Az oviból, iskolából nem hiszem, hogy elrabolnák.

Amúgy van már a gyerekeknek szánt nyomkövető karpánt, vagy okosóra, ezzel mindig tudod figyelni, hogy éppen hol, merre jár.

#1, miért lenne beteg? A média agyba-főbe nyomatja ezeket az eltűnt emberekről, borzalmakról szóló híreket, persze, hogy elültetik az emberben a félelmet.

Kérdező! Leginkább úgy, hogy SOHA nincs olyan, hogy "csak egy perc", csak "beugrom". Hideglelést kapok attól, hogy elvileg érett, felnőtt emberek pl kint hagyják az autóban a gyereküket, mondván, úgyis alszik, nem kelti fel, rálát a boltból, "csak egy perc". A baj nagyon gyorsan meg tud történni. Inkább legyen egy kis macera azzal, hogy mindenhova magammal cipelem a gyereket, mint az, hogy az én kényelmem miatt történt valami.

Lehet ezen háborogni, meg túlféltésről beszélni, de inkább legyen az ember lánya "leősanyázva", minthogy aztán egy életr bánkódjon. FIGYELNI kell, a boltban, a játszótéren, az utcán, a strandon, mindenhol!

Nagyságrenddel nagyobb az esélye, hogy közlekedési baleset érje.

Parkolóban is azért fogom a kezét, nehogy elüsse valaki, nem azért, hogy berántsák egy autóba.

2-re: "nyáron a strandon is volt olyan csemete aki elkóricált, mindig szólt a hangosbemondó"

30-40 éve is szólt, emlékszem gyerekkoromból.

Alapvetően a gyerekrablás annyira ritka volt régen is, ma is, hogy kb. annyi erre az esély, mint hogy beléd csapjon a villám.

A gyerekre viszont tényleg figyelni kell: egyrészt, hogy közlekedési baleset ne érje, másrészt, hogy ne vesszen el. Ez utóbbi esetben szinte biztosan pár órás vagy jobb esetben pár perces idegeskedés után ugyan meglenne, de kinek hiányzik ez?

3000 gyerek a 10 millióhoz elenyészöen kevés, és ezek közül vannak, akik már sok - 5-10 - éve tüntek el, azaz nem jelentös, csak így felfújva csinálnak belöle rémhírt.

Emellett a legtöbb "eltünt" gyerek inkabb nagykamasz, aki nem eltünt, hanem elszökött, ami nem ugyanaz a kategória!

Ennél jóval több gyerek hal meg közlekedési és egyéb balesetben, ami sokkal reálisabb veszély, mint egy gyerekrablás.