Most miért baj, ha én tanulni akarok?

2 hónapos a babám. Ősszel leszek "másodéves" egy esti okjs tanfolyamon. Az iskola, ahova járok, nem túl szigorú. Hétfőn, szerdán és csütörtökön kell bejárni, de az sem baj, ha nem mindig megyünk be, a lényeg, hogy a könyvből felkészülj a dolgozatokra és le tudjanak zárni, hogy levizsgázz. Utolsó két hónapban a közelgő szülés miatt be sem mentem, mert itthonról akartam elindulni a kórházba. Sehova sem tettem ki a lábamat az nstken kívül. Tegnap beiratkoztam egy másik képzésre is. A suli szigorúbb, de itt is vannak engedmények. A titkárnő azt mondta, iratkozzak be nyugodtan, nagyon sokan vannak, akik családanyák, családapák, munka mellett járnak be vagy párhuzamosan végeznek két szakmát, beviszik a babát is órára. 200 óra évközi gyakorlat van, amit meg lehet beszélni a kórházzal, hogy a 10 hónap alatt mikor akarjuk letölteni. Hétfőn és szerdán kell bejárni. De az sem baj, hogyha csak egy napot megyek be egy héten. Mondta a titkárnő, hogyha nem tudok bemenni, a szakoktató elküldi a tananyagot és biztosít pótlási lehetőséget pl, ha beteg a lányom és nem tudok bemenni. Én nem akarok lógni, ne értessék félre, csak mondom, hogy így meg lehet oldani a kettőt. Na már most... kedves rokonom megpróbál lebeszélni róla eredménytelenül persze. Hogy ő is halasztott az egyetemen egy évet, csak azután kezdett el újra tanulni, kisgyerek mellett nincs rá esély. Kedves mindenki! Megerősítenétek, hogy lehet tanulni baba mellett? Ti milyen tanfolyamot végeztetek el Gyed alatt?