Volt valakinek olyan, hogy anyós nem örült a baba jövetelének?
Azt tudni kell, hogy anyósom elég nehéz eset. Az a tipikus, soha semmi sem jó, nem lehet neki örömet okozni. 4 fia van, ebből 2 tartja vele a kapcsolatot, mert egyszerűen kifúrja a barátnőket-feleségeket a fiai mellől. Nekem sem jó vele a kapcsolatom, karácsony óta nem beszéltünk, addig is csak ünnepnapokkor, én a tiszteletet mindig megadtam neki, de belefáradtam hogy mindig a páromnak illetve a többi rokonnak szid engem, alaptalanul. Egyszerűen zavarja az a 8 év korkülönbség, meg igazából minden, ami velem kapcsolatos. Nem igazán értem, hogy mivel érdemeltem ki, próbáltam az elején nagyon türelmes lenni, a rosszindulatú megjegyzéseit elengedtem a fülem mellett, de egy idő után belefárad az ember... (a második találkozásunkkor például közölte, hogy úgysem maradunk sokáig együtt a fiával..)
Nos, együttmaradtunk, imádjuk egymást, és most babát várok. 14 hetes elmúltam. Lassan eljön az idő, hogy anyóspajtást is bele kell avatni a dolgokba... érdekelne, hogy aki hasonló helyzetben volt, hogyan fogadta a hirt? Én készülök egy kisebb családi háborúra, őt ismerve, bár ne igy legyen. De abból kiindulva, hogy hónapokig nem állt szóba velünk, amikor fekete nappali bútorokat vettünk az új házunkba, mert hogy az milyen gusztustalan, és hogy nála van egy csomó bútor amit ellehetett volna hozni (teszem hozzá ezek az igazi 80-as évekbeli bútorok) és hogy mekkora hülyék vagyunk, és hogy teljesen elvettem a fia eszét, mert hogy neki ettől eddig több esze volt, majd konkrétan leült a kanapéra, és onnantól nem szólt hozzánk.
Köszönöm a segitséget, illetve szivesen fogadok tippeket-tanácsokat, hogyan lehetne ezt úgy közölni, hogy ne kapjon rögtön szivinfarktust.
Látogassatok el hozzá és a fiad mondja meg, hogy "Képzeld anya, gyerekünk lesz/babát várunk!". Bizonyítéknak vihettek egy UH fotót. De az is lehet, már ajtóban fogja rajtad látni. Ha rosszul reagálja le, hát ez van, majd még emésztheti.
Az én anyósom, apósom is elég "felhősen" örült randizásnak (állandóan a szuperebb ex emlegetése), összeköltözésnek ("inkább járj be itthonról dolgozni, mert én főzök rád"), eljegyzésnek/házasságnak (csönd), majd hülyén reagálták le azt is, mikor baba jött (de biztos átgondoltátok?") és azt is, mikor még egy ("de azért kettő már elég, nem?"), de az unokákat szeretik és tetteikben segítőkészek. A gyerekek érdeke, hogy jóban legyünk, ismerjék és (és ne miattam ne) szeressék a nagyszülőket és hát csak ők nevelték fel életem szerelmét is :)
Ja, hát arról nem is beszélve, hogy 2 évig a párom exe nevén szólitott.. mert szerinte annyira hasonló. hát hogyne, körülbelül annyira mint az Erzsébet meg a Klementina :D
Hétvégén kiderül hogyan fogadja a nagy hirt, legrosszabb esetben bevágja a durcit, de ezen a helyzeten már úgysem tud változtatni, bár nem mintha neki szülném ezt a babát..
Figyu, a mi családunkban amikor apám beállított anyámmal, akkor a köszönés helyett egyből azzal kezdte nagyanyám, hogy "te csak qrvát vagy parasztot tudsz összeszedni?"
Nagyanyám az élő fába is bele tud kötni, anyám nem tudott mellette se szép, se jó, se okos lenni.
Aztán amikor megszülettem, az első mondata az volt, hogy biztos nem apám gyereke vagyok (kiköpött mása voltam már 1 naposan is). Amikor meg a húgom született és intenzívre került 2 hetesen influenza miatt, akkor meg, "úgyis meghal".
Azért laktunk nála muszájból egy rövid ideig és mint unokák látogattuk, vagy vigyázott ránk fél napokat. A maga módján szeret minket. Akkor semmi baj nem volt vele, csak hosszú távon nem bír elviselni senkit maga mellett. Már mindenkit elmart magától.
Persze apánk mindig helyre tette keményen és megvédett minket, utálja is, csak néha nyitja rá az ajtót.
Tanács annyi, hogy
1. soha ne függjetek tőle,
2. ha lehet, ne kérjetek tőle semmit,
3. tartsátok vele a kapcsolatot/akár találkozzatok vele, de nagyon ritkán,
4. van egy határ, ahol már nem udvariaskodik az ember és nem engedi el a sértéseket a füle mellett. Olyankor kőkeményen rakjátok helyre, és ha megsértődik, akkor bakfitty.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!