Szociálisan nagyon gyenge lesz a lányom?

Te most magatokat sajnalod, hogy nincs nagy csalad? Mert a gyereked nem a 3 nagynenitol meg unokatesoktol lenne szocialis, hanem hogy az iskolaban baratsagokat kot meg a nyolcvan szakkoron amire jaratjatok. Hidd el, ennyi idosen suliban van tarsasaga, szakkorokon gondolom szinten beszelgetnek egymassal. A hetvege meg a csalade, azaz harman mentek ide-oda. 8 evesen ez teljesen normalis!

Jo vagy nem, ma mar nem a '80-as evek megy amikor minden nap ki volt csapva az osszes kulcsos gyerek a lakotelepi jatszora.....most kulonorak es csaladi programok mennek es ha nagyobb lesz, majd ugyis fog bandazni o is!

Valami normális dolog? Tömegsport foci, karate ahol besgetnek is? A legjobb lenne amit az iskolában szerveznek.

Az a kid rock ami itt van nálunk semmi kapcsolaz nincs a gyerekek között, mert ha beszélgetnek nem figyelnek rájuk szólnak.

Én is ilyen voltam családban nem volt velem egykorú de nagyon jókat játszottam a foci pályán a környékbeli gyerekekkel.

Nincs egy barátja sem iskolából vagy szakkörökből, akit pl. szívesen meghívna? Mi a gyerekeknek szoktunk szülinapi (a nyárinak névnapi) bulit tartani és persze akkor őket is visszahívják. De az iskolában is szoktak lenni családi napok párszor egy évben.

És mi a ti példátok, vannak barátaitok, szoktatok velük összejárni? Mi innen-onnan régi osztálytársakkal tartjuk a kapcsolatot, vannak, akik más városba költöztek, de évente egyszer azért rapidan sikerül összefutni és pl. ez is máris egy jó kirándulás lehet és persze hasonkorúként sok helyen gyerekek is akadnak. És az is jó ötlet lehet, ha szülő-gyerek együtt jár el valahová, akár futni vagy kutyát sétáltatni, hobbit művelni vagy önkénteskedni, netán templomba. Tőletek tud megtanulni barátkozni.

Hogyha van olyan gyerek, akivel ő szívesen találkozna, de neked a szülők nem szimpik, attól még a játszón találkozhattok, onnan mindenki akkor megy haza, amikor akar.

Lányom sokszor azzal vár a suliban, hogy megbeszélték XY kislánnyal, kimegyünk a játszóra. Nézünk egymásra okosan a másik anyukával aztán hacsak lehet, beadjuk a derekunkat, hadd játsszanak a levegőn, megvár a mosás. Ezek ilyen tök spontán dolgok.

Vagy pl jön a nyár, mehetne olyan napközis táborna, ahova valamelyik kis barátnője is megy az osztályból, biztos tök élveznék (lányom tuti élveni fogja, már alig várja :)) Ugyanez év közben, akivel együtt jár táncolni, azzal máris van közös beszédtémájuk a szünetben, nem?

Szerintem nem kell ennyire sajnálni, tök normális gyerekkora, odafigyelő anyukája van, közösségbe jár, ha nem annyira extrovertált, na bumm, a legtöbb ember nem az. Nekem pl van tesóm, háááátttt.... inkább hagyjuk. Szóval nincs miért elkeseredni! Kicsit több vagányságot ha kérhetmék ;)

Nálunk ugyan vannak nagyszülők, de az egész családban csak nálunk van gyerek, a lassan 10 éves fiam, és az 1 éves öccse. Se a tesómnak, se a férjem testvéreinek, se az unokatestvéreinknek nincsenek gyerekeik, és szerintem még sokáig (vagy soha) nem is lesznek.

Nem mondom, hogy az én nagyfiam a legszociábilisabb gyerek a világon, lakókörnyezeti barátságok a költözések miatt nem alakultak ki nagyon, baráti társaságunkban sincsenek vel egykorú gyerekek, csak sokkal kisebbek, vagy sokkal nagyobbak, oviban sem alakult ki olyan barátság, ahol összejártak volna a gyerekek pár alkalmat leszámítva, de azért ez nem akkora tragédia.

Most, hogy már negyedik osztályba megy, én azt látom, hogy egyre könnyebben ért szót a többi gyerekkel, egyre rutinosabban alakít ki kapcsolatokat, vannak iskolai barátai, igaz, átjárkálás nincs, mert akikkel jóban van, azok pont messze laknak tőlünk, de így három év alatt, amióta itt lakunk, végre a játszótéri gyerekekkel is valamennyire összehaverkodott, és már szokták hívni, hogy menjen le játszai. Pechjére ők mindig focizni akarnának, az én gyerekem meg nagyon nem szeret focizni, de néha mégis beáll, mert a társaságigénye felülkerekedik ezen.

Hidd el, a kislányod is belejön majd! Biztos, hogy ő is nehezebben teremt kapcsolatot így, hogy mindig csak intézményi keretek között találkozott más gyerekekkel, de belerázódik, ahogy egyre érettebb lesz. Az nem baj, ha nem olyan típus, aki két perc alatt a nyaraláson is bárkivel összehaverkodik, nem mindenki ilyen. De lesznek iskolai barátai majd, még a legmaguknakvalóbb gyerekeknek is vannak. Nekem volt egy évfolyamtársam általánosban, soha, egyetlen egyszer sem hallottam megszólalni, pedig voltak közös óráink is, de még neki is volt barátnője, akivel együtt némáskodtak :)

Szomorú, hogy már most temeted a gyereked. Az ég áldjon meg 8 éves, de te már azon aggódsz hogy felnőttkorára egyedül marad? Jó hogy nem már a sírját nem ásod ki.

Majd alakul az élete nem gondolod? Vagy 8 évesen mit kéne felmutatnia ugyan.

Kedves Kérdező!

Nem lehet,hogy te erőlteted ezt a barátkozást,és a lányodnak meg ez mondjuk túl "nyomulós"?

Azért mert pár gyerekkel szimplán elbeszélget suliban,lehet nem is igényel többet.

40 éves vagyok, van férjem,gyerekem,szüleim, tesóm,munkatársaim,jóban vagyok a boltossal,a szomszédokkal.DE nincsenek barátaim, mert nem igénylek olyan szintű kapcsolatot emberekkel.Nem igénylem ,hogy munka után pl,még feljöjjön bárki.És akár hiszed akár nem,JÓ életem van.Legyél lazább.