Aki fiatal kismama, avval bunkóskodnak?

#8

Ment a piros kéz természetesen. Utálom az ilyen nőket. Szerintem te vagy a beképzelt mérnök. Az is hatvanas % volt.

22 éves vagyok, 3 év munkaviszonnyal (elég jó fizetéssel a nyelvvizsgáim miatt.) A vőlegényemmel 7 éve vagyunk együtt, az én örökölt lakásomban lakunk (na persze ez is probléma, mintha én kértem volna, hogy haljanak meg a nagyszüleim...) És őszintén semmi sem tartott vissza a gyerekvállalástól.

Az első orvos akihez elmentem egy bunkó volt, de utána találtam normálisat. Amúgy nem nagyon érdekel az emberek véleménye, anyukám 19 volt mikor szült, így én is mindig fiatal anyuka szerettem volna lenni.

A nagyobbik gyerekemmel 20 évesen voltam terhes. Nem nagyon voltak bunkók sehol, kivéve a körzetes nőgyógyászt (nálunk lakóhely, utca szerint van felosztva, hogy ki melyikhez tartozik, és nem lehet variálni), hát akihez én tartoztam, az egy tuskó volt, igaz, nem csak velem, mindenkivel. A terhességem legvégén derült ki, hogy orvosnak is csapnivaló amúgy.

Mindenki más teljesen átlagosan, a megszokott módon viselkedett. De egyébként én amúgy is azt tapasztaltam, hogy nem szoktak erre már nagyon megjegyzéseket tenni. A másodikat jóval később szültem, ott már ez nem volt érdekes, viszont a kórházban volt egy 17 éves szobatársam, amúgy egy tök aranyos kis anyuka, látszott, hogy nagyon szereti a babáját, és szépen el is látta, de azért le se tagadhatta volna, hogy még nagyon fiatal. De vele is teljesen normálisan viselkedett mindenki, pont úgy, mint bárki mással az osztályon.

Ja, a "nem akarnak se tanulni, se dolgozni" gondolatra: 20 évesen, két év munkaviszony után mentem szülni, gyed alatt folyamatosan tanultam otthon, gyerek mellett szereztem plusz egy szakmát és diplomát is, és természetesen egy idő után dolgozni is "visszamentem", igaz, nem oda, ahonnan eljöttem.

Na és te, kedves 8-as, te melyik kategóriába tartozol? Lenne pár tippem.

Jafnrétti, ha ez igaz, amit leírsz, akkor tia gumit nem tudtátok használni. Látod, mindenki belefér valamelyik kategóriába.

Hogy én melyikbe tartozom? Én nem iskolapadból kiesve szültem gyerekfejjel.

Nézd, szerintem a legtöbben csak irigykednek.

Ezekből a válaszokból is látszik. Miért lenne baj, ha valaki örökölt vagy a szüleitől kapott lakást?Itt Magyarországon csak az a jó, elfogadott, ha vérrel és verejtékkel szerzed meg a dolgokat? Egy frászt. Aki kevésbe "szerencsés" az hangoztatja, hogy ő többet ér, mert keményen megdolgozott érte. Rájuk kell hagyni és nem törödni az ilyen rosszindulatú emberekkel.

Tök jó, hogy 22 évesen van lakásotok, stabil kapcsolta, ide mehet a baba.

Őszintén mondva,nem emlékszem ki mit kérdezett már,nem is érdekelt. Az elsőt iskolapadból kiesve szültem (szakképzés). Nem voltak bunkók a kórházban velem,a romákkal igen.

Most várom a harmadikat a férjemtől, 26 éves vagyok. Albérletben élünk.

És van valakinek köze hozzá? 400-500 ezerből bőven megélünk,és ebből a családi adókedvezményt és a gyedet általam kaphatja férjem. Ha nem szülök,csak a fizetése van. A második és harmadik között egy év lesz,a második előtt dolgoztam,de mivel párom jobban keres,ő kéri az adót és gyedet is. De azt mindenki mondja,hogy az én bevételem. Nem érzem magam rosszul,ha valaki gondol valamit rólam,nincs a fejemre irva hogy hány éves vagyok,dolgozom-e. Ha meg 16-nak néznek,nem az én bajom.

Autónk van,házat is fogunk venni és igen,hitelre mint az emberek nagy része.

Ne foglalkozz a beszólásokkal. Nagyon sok jó oldala van annak, ha valaki fiatalon lesz anya - mint ahogy annak is, ha csak később. Sokféle életút van, de vannak, akik ezt képtelenek felfogni.

Sok boldogságot Nektek :-)