Mennyire gyakori jelenség hogy a gyermek születésével a házasság összeomlik?

Én is depressziós voltam, sőt vagyok most is de már jól kezelem a szitukat.

Sokszor jön rám sírógörcs, hisztiroham, de a párom jól tolerálja.

Ha a párod nem segít, csak szítja a tüzet akkor veszett fejsze nyele.

Párom mindig megvárja míg lenyugszok, addig elvonul, ha látja hogy már csitultak a kedélyek megbeszéljük.

Van mikor kiviszi a játszótérre a lányom, van mikor csak boltba viszi el, de nekem ezek segítenek.

Kompromisszum a lényeg.

Az elején nem engedtem a párom sehova, kiakartam sajátítani, rengeteget veszekedtünk.

Férjednek is meg kell értenie hogy ez egy stresszes időszak, és ha lehet akkor néhanapján valakire bízzátok rá a gyereket 1-2 órára, hidd el elég tud lenni.

Szerintem a férjednek is hiányzik a régi életetek, hidd el neki sem könnyű.

A gyerekkel kapcsolatos dolgokat sose szabad a gyerekek előtt vitatni.

A tanár ért a lehető legrosszabbul a gyerekekhez,főleg ha még gyereke sincs. Lévén tök más nevelni egy gyereket és tök más tanítani.

Az meg,hogy mindig a nő a hibás,mert a férfinak vannak igényei,meg utálják a sírós nőt egy vicc. Én is sokat sírok mostanában,mert a harmadik babát várjuk, 14hetes vagyok és lehet beteg a pici,ami még pár hét mire kiderül. Párom nem azt mondja,hogy de irritáló vagyok,hanem próbál vigasztalni. Támasznak van a férj,jóban,rosszban. Nem lehet az ember állandóan boldog. Mindenkinek vannak nehezebb napjai,időszakjai. Ekkor derül ki,ki az igazi társ és ki az,aki csak a jóban akar lenni valakivel.

Kezeltesd a depit,és üljetek le beszélni.

Nem azt írtam hogy senkinek se legyen igaza hanem hogy egy közös nevezőt kell találni egy harmadik utat amit mindenki helyesnek lát :D hogy kiforgatjátok :D

a másik az hogy érzem egy két hozzászólásból hogy szintén megoldatlan problémái vannak és ha ő nem tudta megoldani akkor nehogymár megoldja más, nehogymár valakinek beválljon aki igenis tenni akar érte... Akinek nem inge ne vegye magára :)

Nem kellett volna szulni egy mar amugyis haldolklo kapcsolatba. En biztos nem szultem volna.

Vagy azt hitted hogy majd a gyerek valtoztat a kapcsolatotokon,hogy osszetart? Sok esetben az ellenkezoje tortenik. Ez van.

Lehet ezzel a depresszióval dobálózni, de ameddig nem vagy hajmlandó orvoshoz menni ezzel addig csak kifogásnak használod.

Ha bajom van szakemberhez megyek, majd ő felállít egy duagnózist!

Neked inkább az a bajod hogy egy haldokló kaocsolatot próbáltatok feléleszteni, ami ideig óráig működött.

Jött a gyerek, és kuderült h ez nem arról szól h minden rózsaszín és ti hármasban éltek boldogan gondtalanul.

Ettől most besokalrál, mert egy rossz kapcsolatban vagytok, és egyikőtöl sem hajlandó sem alkalmazkodni,sem kompromisszumot kötni.

És igen sajnos elég gyakori mostanában, mert az emberek többsége egy nem jól működő kapcsolatba vállalnak gyereket. ( ki ezért ki azért, ez mindegy is)

Mikor pedig kiderül h a babák nem csak cukik, esznek, alszanak stb akkor jönnek az önjelölt "googledokik" -nekem depresszióm van-

A férj meg: elvagyok hanyagolva! Brühüm

A depresszióval pedig ne dobálózz csak úgy!!!

hozzá >>>

Ez egy hatalmas h.lyeség.

Utolsó!

Kb.ezt ìrtam èn is, mire lebsztak, hogy olvassak utána...

Szr kapcsolatban, gyerekkel nem csodálom, hogy szr kedved van kèrdező.