Anyukák, ovi korú, vagy még kisebb gyerekekkel, ti sosem szoktatok tévézni?
Néha olyan jó lenne csak bekapcsolni kicsit, hogy menjen a hiradó vagy egy délutáni sorozat vagy bármi..az ember otthon ül, főleg ebben a rossz időben, senki nem szól hozzá, egész nap csak a gyerekek mellett ülök és játszom velük. A házimunka a kikapcsolódásom. Sosem voltam tv függő, de most egyszerűen úgy érzem, tök jó lenne csak úgy felhőtlenül bekapcsolni kicsit, mint "azelőtt" :)))
ti sosem nézitek? 2,5 éves a lányom, naponta kétszer néz rövid mesét, emellett a zene szól a gépből, de tvt sose nézünk. Mellette kisbabám van, őt nyilván mindig kiviszem még a mese alatt is..
Olyan műsorokat nézek a tévében, ami nekik is való, tehát horrort, thrillert, akciófilmet nem, híradót sem mert az kb a legdurvább a folytonos kínzásos, lefejezős hírekkel. De pl. x-faktor, konyhafőnök, szívek szállodája, ilyeneket igen.
Bár nem sok értelme van mert alig hallok a tévéből valamit a két gyerek beszédétől de azért próbálkozom :-)
Egész nap megy a tv nálam és lesi a baba is néha. Ovis nagynál is megy. Lesi este,nappal zajnak van és játszik.
Nálam zene megy ált,mtv,néha sorozat.
Èn reggel bekapcsolom a Mokkát, abban csak beszèlgetnek, azt úgy sem èrti, utána sètálunk, a konyhában vagyunk. Dèlben, ha alszik híradót nèzek, Columbót ;). Dèlután egy sorozatot, utána neki m2, ott megy a Peppa, bele-bele nèz, de nem köti le, egy mese sem. Eközben játtszunk, halkan megy a háttèrben. Szóval kb 2 órán át megy a tv, mikor èbren van.
Nekem igènyem van egy kis zörgèsre, direkt veszekedős, erőszakos műsort nem raknèk be. Szerintem itt is az egyensúlyt kell megtalálni.
Mikor a lányom csecsemő volt, rendszeresen néztem a hajnali szoptatáskor magazinműsorokat, este meg sorozatot, amikor aludt.
Később mindig neki való rövid műsorokat kerestem, főleg DVD-n. Aztán jött a Minimax-korszak. Többnyire együtt néztük, megbeszéltük, eljátszottuk a látottakat. Mivel általában mesesorozatokról van szó, jellemzően elég volt 2-3 részt megnézni az adott sorozatból, hogy képben legyek, mit néz a gyerekem, utána már nézhette egyedül is.
Azt vettem észre, hogy nagyon könnyű befolyásolni az ízlését, ha valamire azt mondtam, hogy szerintem ez egy bugyuta műsor, akkor ő onnantól nem akarta nézni, olyan meséket választott, amiket én is "jóváhagytam". (Nem tiltottam, csak finoman jeleztem a véleményemet a különböző műsorokkal kapcsolatban.)
Kb. középsős korától már kialakult a saját ízlése, preferenciái, voltak kedvenc meséi, amiket rendszeresen nézett (és csak azt, tehát nem csak úgy ment a tévé...)
A felnőtt családtagok háttértelevíziózását teljesen beszüntettük, tehát nem látott a lányom nem neki való műsorokat "fél szemmel". Ha valamelyik családtag tévézni akart, megoldottuk úgy, hogy addig a másik volt a gyerekkel, vagy akkor néztünk tévét, mikor már aludt (IP tv áldása: akkor nézem a műsort, amikor nekem jó :) )
Én nem vagyok nagy tévés, egy-két sorozat volt, amit néztem.
A lányom már kb. 3 évesen megtanulta a korhatár-jelöléseket és szigorúan be is tartotta őket. Ha bejött a szobába, ahol ment a tévé, és meglátta a 12-es, vagy 16-os karikát, úgy rohant ki, mintha kergetnék. (Kicsit túlzásba is esett, de ő ilyen nagyon szabálykövető... Az ártalmas jelölésű vegyszereket is méterekre kerüli ki, ami nem olyan nagy baj...)
Egyszer az apja híradót nézett, és a lányom megjegyezte, hogy nem is érti, hogy ez miért nem korhatáros, hiszen csupa "szörnyűség" szerepel benne.
Szóval szerintem mértékkel lehet... már 10 éves a lányom, nem lett tévéfüggő (pedig már teljesen önállóan kezeli, saját tévéje van a szobájában). Ez egy program számára a sok közül, naponta kb. 1 órát tévézik, hétvégén esetleg többet, de akkor közösen nézünk meg egy filmet.
Ami szerintem fontos, hogy a szülő tudja, hogy mit néz a gyereke, tudjon beszélgetni róla, segítsen feldolgozni a látottakat. A lányomnak ovis korban voltak néha meséktől szorongásai, ezeket közösen kijátszottuk. (Lerajzolta a szereplőket, eljátszottuk a mesét és a végén a negatív szereplők, akiktől félt, mindig kaptak valamilyen büntetést.) Fontos a tudatosítás, az ízlésformálás. Például ovis kortól mondom, hogy a reklámok túloznak. (Ezzel együtt a lányom nemrégiben vallotta be, hogy oviban a reklámok miatt vágyott egy játékra, mert minden gyerek olyan boldog volt, aki a reklámban játszott vele, és amikor megkapta a vágyott játékot, akkor csalódott volt, hogy őt nem tette olyan boldoggá. Ezekről is fontos beszélni!)
Nálunk alapszabály volt, hogy a gyerek jelenlétében nem megy felnőtteknek szóló műsor, de olyan csatorna sem! Mert hiába néz felnőtt csatornán gyerekműsort, a közbeékelt reklámok és ajánlók igenis lehetnek számára ijesztőek, értelmezhetetlenek. Ilyesmit szigorúan csak DVD-ről, netről, vagy IP tv-n, a reklámokat és ajánlókat áttekerve néztünk! (Gyerekcsatornán ez nem jellemző, azt viszonylag szabadon nézhette.)
Nem vagyok híve a teljes tévé-tiltásnak, mert a többiek igenis nézik, és azt tapasztaltam az oviban is, az iskolában is, hogy az a gyerek, aki nem nézi, amit a többiek, kiszorul egy csomó beszélgetésből, játékból. Egyenes út a kirekesztődéshez...
Nem vagyok tévéellenes, de a gyerekeim számára nagyon megszűröm a tévéműsorokat, és konkrét időpontokban, meghatározott ideig megy a tévé, egyébként nem kapcsolom be. De sosem voltam az a nagy tévénéző, magam miatt egész nap alig kapcsolnám be, max. online rádiót hallgatunk a tévén. A gyerekek a reggeli oviba, bölcsibe készülődés közben nézhetnek egy részt a kedvencükből (ez max 20 perc), meg este a pancsi közben laptopról kb. fél órát, de azt is csak azért, mert sokat vagyok egyedül Velük hét közben, és olyankor próbálok pakolászni, mosni, vacsit készíteni, mikor mit (már én is dolgozom). Egyébként a többi közösen eltöltött időt játékkal, olvasással, kinti programokkal töltjük. Szval én azok táborát erősítem, akik inkább kizárják a gyerekek mindennapjaiból a tévét, mert sztem nincs rá szükségük. Nem találom ördögtől valónak, most pl. itthon vagyok a nagyon beteg, lázas ovis kisfiammal, aki néha kéri a kedvenc meséit. Szó nélkül bekapcsolom Neki, hiszen mit is tudna kezdeni magával egy 39 fokos lázas négyéves? Így legalább nyugalomban pihen. De ma már jobban van, eszébe nem jut a tévé, inkább azt kérte, hogy menjünk sétálni egyet. Szval felelsleges dolog számomra a tévé, néha egy szükséges rossz.
Én magam egy-egy kedvenc műsorom kedvéért kapcsolom be, de a gyerekek alvásidejében felvételről, vagy néha esténként megnézünk egy-egy filmet a férjemmel.
Persze, hogy nézek tévét :D
Reggel mindig megnézem az rtl-en a híradót (mert általában este nem jutok el odáig, hogy lássam), meg utána a Magyarul Balóval-t is, amiben aztán semmi olyan nincs, ami ne lenne gyereknek való, legfeljebb halálosan unalmas a számára, engem viszont érdekel :)
Meg a Comedy Centralon megy egy sorozat napközben, amit meg szoktam nézni, kb. ennyi.
A többi, ami érdekel, az alvásidő után van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!