Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Hogyan lehet feldolgozni egy...

Hogyan lehet feldolgozni egy baba elvesztését?

Figyelt kérdés

Egy hónappal ezelőtt vesztettem el a kisfiamat!!

A 30.héten észrevettem hogy nem mozog a picikém és elmentem az orvoshoz!Ott elmondták hogy a kicsi már nem él,nincs szívhang és semmilyen magzati tevékenység!Haza küldtek hogy pakoljak össze és másnak korán reggel menjek be a kórházba ahol meg kell szülnöm a halott gyermekemet!22óra teljesen felesleges vajúdás után lett meg!Egyszerűen nem tudom feldolgozni ami történt...a napjaim a sírásról szólnak még mindig!És nem tudom hol kaphatnék segítséget amivel ezt az egészet fel tudnám dolgozni!


2010. máj. 5. 09:37
1 2
 11/11 anonim ***** válasza:

:'-(

Azt hiszem, sehogy...

Velünk 2 év próbálkozás után történt egy csoda, mensi, peteérés nélkül voltam sok-sok ideig, amikor egyszer csak kiderült, babát várok... Csak 10. hétig volt velünk a pocakban.

Nagyjából 6 hónapig csak vegetáltam. Azok a hónapok mindmáig kiestek, rengeteget sírtam, ordítottam, beszéltem hozzá, neten olvasgattam, leveleztem hasonlóan járt anyukákkal..., de lényegileg semmit nem csináltam, néha egy-egy főzés, egy-egy pórszívózás, de semmmi több.

Úgy éreztem, nem hogy jobb lesz idővel, hanem egyre csak rosszabb lett.

Aztán kiderült a probléma, hogy miért nincs peteérésem, gyógyszert kaptam rá, és megjelent egy mensi is, ami megint a mélybe lökött, hogy ennek nem kéne most így lennie, hiszen épp várandós lennék...

De egyszer csak, minidg vallásos voltam, de abbana fél évben nem tudtam imádkozni, és egyszercsak Szűz Mária felé fordultam, aki annyit látta szenvedni a fiát, és kértem tőle, hogy bár nem tudok imádkozni, ő járjon közben, és kérje meg odafönt a Mindenhatót, hogy legyen erőm, legyenek céljaim, legyek közel az, aki voltam...

És pár hét elteltével új érzésem támadt, akartam a férjemet, akartam nő lenni, és már akkor tudtam, hogy akarok egy következő babát is, hiszen az élet 24 évesen még sehol sem tart, annyira hosszú lehet még...

Minden mensinél az első babát akartam visszakapni. De hála Istennek, ezt csak 3-szor kellett átélnem, mert a 4.-re egy pozitív tesztet kaptam ajándékba. Tudtam, hogy mégegyszer nem történhet meg, ami volt... Végig kiegyensúlyozottan vártam Őt, és igyekszem ma is úgy várni, bár a kereszt egyre nehezedik, 2 hete elveszítettem Édesapámat, aki egyben a legjobb barátom is volt...

De Ő Odafent már boldog, és megismerhette az első unokáját is...

Neked is eljön az idő majd, amikor magad mögött akarod hagyni a múltat, persze nem felejteni, hanem előrenézni. Ahhoz, hogy ez az idő eljöjjön, sok-sok hónap kell, van, akinek év(ek) is, de tudd, hogy eljön, és légy türelmes, mert ezt bizony ki kell várni!

Nekem hit nélkül nem ment volna. Soha.

Sok-sok erőt Neked! A férjedre gondolj, akinek viszont te itt maradtál a Földön!

36 hetes kismama

2010. máj. 5. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!