Akik családot alapitanak 30 éves kor alatt, azoknak mégis honnan van rá a pénz?
Leirom mi ejtett gondolkodóba:
Elözö barátnőmék Fóton laktak egy igen jónak mondható környéken, mindenütt mesébe illő sorházak, rendezettség, nyugalom. Látszott, hogy van pénz.
Udvaron magánjátszótér és látszott, hogy ezek az emberek nem az elmult 10 évben vetődtek oda. Hanem mondjuk a rendszerváltás környékén. A csaj 93-ban született, de van batyja, aki 90-ben. Tehát anyukája olyan 27 éves kora körül szülhetett.
Na és a dolgok ott kezdődnek, hogy az anyja színházi zenekarban zenész, aztán magyarázta, hogy 120 ezer a fizetése. Gondolom mellette zeneiskolában is tanít, de hát a zenészek nem a fizetésükről híresek, ez tudvalevő.
És tényleg sokszor hangoztatta, hogy milyen jól kihozza a háztartást ennyiből, ugyanis a férjétől elvált, 3 gyerekkel maradt a két szintes házban. Találkoztam egyszer az apukával, hát elég szolid ember volt, tehát nem nézném ki belőle, hogy valami simlis maffia és onnan telik a gyerektartásra.
És mondjuk az én falusi anyámékhoz képest tényleg sokkal több ÉSZ volt abban, ahogy vitte az anyuka a háztartást, tényleg sokkal rendezettebbek voltak.
Nekem pl. az tetszett, hogy minden nap együtt vacsorázott a család, szendivecseket ettek, előpakolták a kis hozzávalókat az erre a célra rendszeresitett rekeszekből és elnyammogták, illetve én is elnyammogtam velük sokszor. És az anyuka szólt a lányainak, hogy elég lesz nekik 1 szendvics is vacsorára. És a lányai tényleg top formában voltak mindig!
Én most vagyok 27 éves és a mostani barátnőm is annyi, mi is dolgozunk, de semmi sanszunk nincsen rá, hogy olyan helyen élhessünk. Pedig mindketten diplomásak vagyunk.
Akkor mégis mit csinálnak mások, hogy el tudják ezeket érni? Nekem pl nagyon megmaradt az, hogy a régi csajom anyja hétfő délben még kinn bagózott a konyha erkélyen és elmélkedett, utána meg bejött tévézni egy kicsit és ment zenekari probára. VONATTAL! Ugyanis még kocsijuk sem volt. Azért nem gyenge élet, hogy valaki ilyen helyen lakik és még otthon is tud lenni és nem a munkahelyen rohad állandoan.
az a baj, hogy most még elég.
de később nem lesz sokkal több fizetés, hanem éppen kevesebb.
Ha az ember családot vállal, akkor lőttek a fejlődésének, az egyetlen tényező amivel a bevételt növelheti az, hogy többet dolgozik. Csak sajnos 24 óránál többet meg nem lehet dolgozni egy nap.
:(
Csajom is pl most keres 150 ezret (érettségivel), aztán ha elmenne gyesre utána esetleg visszavennék és valószinüleg ugyanennyit kapna, csak épp évekkel később. Tehát lemaradásba kerülne. (mert ugye infláció meg hasonlók attól még vannak)
Akkora hülyeségeket beszélsz... Ha családod van, hogy a viharba ne léphetnél előre? Pláne, hogy te férfi vagy. Mert az már közhelyszámba menő tény, hogy a nőket hátrány éri a munkaerőpiacon abból kifolyólag, hogy gyereket vállalnak, de a férfiakat speciel pont nem, sőt, egy családos férfi jóval megbízhatóbb munkaerő a munkaadók szemében. De teszem hozzá, a nők is tudnak előre haladni a szakmai életükben akkor is, ha gyerekeik vannak. Az én főnökömnek, aki történetesen nő, NÉGY gyereke van! És nem gyerektelenül csücsült be a vezetői székbe, hanem folyamatosan haladt előre, miközben gyereket is nevelt.
A szüleim mindketten "mezei" pedagógusok voltak, amikor öcsém és én születtünk, aztán az évek során apukám több helyen is volt már vezető, nem csak iskolában, de más pedagógiai intézményekben is, jelenleg iskolaigazgató egy szakközépiskolában, anyukám pedig egy általános iskolában igazgatóhelyettes.
Nekünk két gyerekünk van, a férjem sima adminisztrátorként kezdte a munkáját a cégnél, ahol most is dolgozik, de már középvezető azóta. Én személy szerint nem vágyom arra, hogy vezető legyek, de azért közalkalmazottként az én fizetésem is nő az évek során, igaz, a mi bértáblánk egy vicc, de ez van, a munkámat viszont szeretem, úgyhogy nem váltanék.
De érted, mit akarok mondani? Aki jól végzi a munkáját, és nem lusta arra, hogy szakmailag KÉPEZZE magát, az simán előre juthat, ha szeretne. Az én szüleim speciel még ötven fölött is jártak képzésekre, mert megkövetelte a munkahely, pontosabban nekik volt rá szükségük, ha olyan pozícióba akartak kerülni, amilyenben vannak jelenleg.
Nem úgy megy ám, hogy kijövök az egyetemről diplomával a hónom alatt, és kész, letudtam mindennemű erőfeszítést. A szakmád valódi elsajátítása majd csak ez után következik, munka közben. Ez kell ahhoz, hogy előrébb juthass.
De persze, igazad van, rinyálni könnyebb.
Ja, és még valami: a lakásodra sem irigykedett senki, csak érthetetlen, hogy mit picsogsz, miközben kettőtöknek két lakása van, más egy lakásért is keményen megdolgozik. Nem irigykedés, csak érthetetlen, hogy neked mi a bajod, ha erre sincs gondod. Fejezd be az önsajnálatot, és értékeld azt, amid van, aztán küzdj meg azért, amit el akarsz érni.
A 30%os válaszoló átjött ebbe a kategóriába kérdezni a felnőtt párkapcsolatokból:)
Neked van kismellű barátnőd ugye?
Egyébként lazán meg lehet élni ennyiből egy gyerekkel, de még a feléből is kijön albi díj nélkül egy átlagosnál jobb életszínvonal.
Menjetek a barátnődhöz lakni. Attól, hogy haszonélvezete van a rokonnak, nem szólhat bele dolgokba, ha a te neveden van a lakás. Ő is lakhat ott, meg te is. Kb ennyi. Haszonélvezettel is el tudod adni, csak jóval ár alatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!