Terhesség, táppénz kérdés, miért vagytok ilyen véleménnyel?
Azokhoz szól a kérdésem, akik a táppénzre menő kismamáknak rendszeresen ezen az oldalon azt írják, hogy ha nem beteg, miért megy el táppénzre? Ráadásul sokszor elég arrogáns stílusban.
Én még soha nem láttam olyan orvost, aki nem engedte volna a kismamát azért, mert ő simán csak el szeretne menni táppénzre.
Szerintem első az kismama és a kisbaba nyugalma, testi-lelki békéje. Miért baj az, hogy egy anyuka így szeretnék várni a babáját? Azt gondolom, hogy igazán megértheti ezt a társadalom.
Nálam sincs egészségügyi indoka, de nagyon stresszes a munkahelyem és nem szeretném stresszben kihordani a kisbabát. Úgy érzem, hogy ennyi jár nekünk, és ezzel mind a házi orvos, mind a munkatársaim maximálisan egyetértenek.
Szóval miért kell ilyen sértegető megjegyzéseket tenni? Miért fáj ez másnak? Nem tudom elképzelni, hogy egy anya a másik anyának rosszat kívánna. Az ilyen kommentelők egyáltalán anyukák?!
Szerintem itt maximum 1-2 ember nyomja ezt folyamatosan.
Egyébként én magam is úgy vagyok vele, hogy egy egészséges terhes nő nem hímestojás, és saját magának tesz vele jót hosszú távon, ha dolgozik, amíg tud.
DE ha olyan a munkahelye, akkor ne dolgozzon. Nyilván vannak olyan tevékenységek, amiket terhesen nem lehet végezni, viszont ami nagy szemétség, hogy sok munkahelyen esélytelen, hogy ilyenkor távolléti díjat kapjon a kismama, pedig az járna neki. Elküldik táppénzre, és ha még valaha vissza szeretne menni, akkor inkább befogja a száját, és táppénzen marad.
A másik, hogy vannak helyek, ahol meg nem maga a munka a gond, csak a körülmények. Én közalkalmazott vagyok, a második gyerekemmel télen voltam már nagyobb pocakos terhes. Hiába szóltunk ezerszer, hogy rossz a fűtés, a fenntartó tojt rá magasról, egyszer-egyszer kiküldtek egy szerelőt, hogy nézze meg, aztán mindig az lett a vége, hogy majd valamikor megcsinálják a radiátort. Volt, hogy bütykölt rajta a szerelő egy kicsit, két napig jó volt, aztán megint nem. Ki kellett volna cserélni, de erre nem volt pénz. Én meg bocs, de nem akartam terhesen egy fűtetlen irodában ülni napi 8 órát.
Szerintem egy részük irigy, egy részük meg mártírkodik. Majd megszokod.
Nálam indokolt volt az egészségügyi állapotom (és két vetélés) miatt, hogy táppénzre írjon a doki, nem nyaralgattam, nem bulizgattam, tényleg sokat pihentem, főleg az első 12 hétben, mégis kaptam az ívet, hogy táppénzcsaló vagyok. Pont letojom, hogy kinek mi a véleménye, egyedül az érdekel, hogy a babával minden rendben legyen.
Utána jönnek majd azok a hős anyák, akik a fél éves gyerek mellett már dolgoztak, földet műveltek, tehenet fejtek, és csúnyán néznek mindenkire, aki három évig otthon szeretne maradni a kicsivel.
Valamiért mindenki úgy érzi, hogy ő csinálta a legjobban, és aki másképp csinálja, az hül.ye.
Mert ők a mártír ősanyák, akik melóból mentek szülni. Ne foglalkozz vele.
Nem mindenki egyformán viseli a dolgot, van akinek semmi tünete nincs, van aki a felét végighányja, stb.
Ha olyan a munkahely én megértem. Ez mindenkinek a magánügye. Sem a babának sem a kismamának nem jó, ha egész nap görcsben van a gyomra, elvárják a túlórát és még otthon is a másnapi melón stresszel, mert stresszes típus, esetleg körül van véve 1-2 normálatlannal.
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..
Szerintem, ha a kismama olyan környezetben dolgozik teljesen érthető.
Ha egész nap ügyfelekkel van körülvéve, vagy olyan a kollégák mentalitása, hogy betegen, fosos-hányós vírussal, lázasan bejönnek dolgozni rendszeresen.
Ha egy zsarnok a főnök, hülyék a kollégák, empátia nuku, tök stressz az egész, ráadásul a kismama is stresszes típus.
Ha normális a munkáltató tisztában van a körülményekkel, a kismama jó munkaerő, megbecsült dolgozó, nem különösebben fogja húzni a száját.
Ha megszületik a gyerek így-is úgy-is pótolni kell a kismama helyét.
Nem igazán van orvos, aki ne a baba-mama érdekeit tartaná szem előtt ilyen esetben.
Mindkét helyzetben voltam. 10 évvel ezelőtt, első terhességemnél fitt voltam,birtam a koncentrálást, a fizikai megterhelést is. Háztól házig volt szinte járatunk... Nem volt túlórázás... Hétvégi munka....
6 héttel a szülés előtt mentem táppénzre.
10 évvel később ez a munkahely teljesen kifordult magából. Utazást old meg ahogy tudod (30 km napi 2szer)
Túlórát elvárták , de nem fizették... hétvégén is ha volt munka, elvárták h bemenjünk... (vezetőként pénzbeli juttatás nem járt érte)
Ugyanarra a munkára fele annyi munkaerő volt csak... Sokan nyugdíj előtt...
Ilyen körülmények között volt egy vetélésem 39 évesen... Most 30 hetes kismamaként NEM kockázatok! Idáig akik véleménye fontos számomra, mind megértett...
Ui.a magzat eü. problémáiról már nem is írtam, amik közben derültek ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!