Miért kell mindent ráerőltetni a gyerekekre?

Szerintem is ki lett kicsit sarkítva ez kérdező.

Írtad valamelyik kommentedben, hogy mi van ha a gyerek megelégszik azzal, hogy szerényen él albérletben, és tömegközlekedéssel jár..

Azért én nem gondolnám, hogy 10-12-14-16 évesen valaki tudja, hogy milyen is a való világ, amikor tényleg dolgozol a pénzért, milyen csekket befizetni, kigazdálkodni a hónapra való kaját, meg hogy jusson másra is. Persze van aki tudja milyen, de a többség csak dobálózik ezzel, hogy jó nekem az albi meg a gyári meló, de akkor tudja meg milyen is az, amikor már oda jut. Én nem egy embertől hallottam már, hogy visszagondolva örült volna ha a szülei kicsit jobban noszogatják, és nem könyvelik el rögtön egy hülye gyereknek mert 1-2esekkel bukdácsolta végig az iskolát, és ráhagyták, hogy "ennyi a képessége, örüljenek ha elvégzi az iskolát" alapon.

Persze az sem normális, ha a kitűnő tanulótól alap elvárás lesz ez a szint, és egy 4-esért eret akarjon vágni, de meg kell találni a középutat szerintem. Midenki a legjobbat akarja a gyerekének, és ha tudja, hogy több is van benne mint egy jó indulatú 2-es, akkor bosszantó tud lenni, hogy van esze, sokra viheti, de 13-14 évesen ő gyári munkás akar lenni, mert az is jó neki..honnan tudhatná, hogy jó lesz az neki? Mert éppen nincs kedve tanulni? Az élet nem erről szól, és nem ennyire egyszerű mint ahogyan azt az iskolások többsége gondolja.

Nagyon pocsék szülő lehetsz kérdező ezzel a mentalitással, remélem sosem lesz gyereked!

Teljesen normális, hogy a szülő a legjobbat szeretné a gyerekének. Azzal én sem értek egyet, hogy még a 4-esért is le kell ordítani, na de 1-es?? Igazgatói?? Ez azért már tényleg túlzás, ezt max olyan szülő nézi el, aki sz@rik a gyerekére, és hagyja úgy felnőni, mint gaz a kertben.

És már ne haragudj, nem az őskorban élünk. Egy felnőtt (vagy majdnem felnőtt) embernek igenis tudnia KELL rendezni egy vitát verbálisan. Az olyat amúgy, aki inkább fenyeget meg nekiesik a másiknak, semmilyen munkahelyen nem viselik el. Egy szülőnek kötelessége megtanítani a gyerekének, hogy az agresszió nem megoldás.

De itt egy példa:

Anyum óvónő, és ő is meséli, hogy vannak olyan gyerekek, akik egyszerűen elkezdik rugdosni, ütlegelni a másikat ha nem tetszik nekik valami, vagy ha az illető nem adja oda a játékát amivel épp játszik. Az óvónők is már milliószor rászóltak, és mégsem hagyja abba. Miért? Mert jön anyuka, aki folyton azt mondja, hogy a gyereke csak életrevaló.

Neked kérdező az az életrevaló, aki üti, veri a másikat??? Mert szerintem pont, hogy az ilyen ember a nem életrevaló, mert normális ember az ilyen barmokat nem viseli el sehol.

Egy gyereknek igenis szüksége van határokra, hogy kiegyensúlyozott és normális legyen. Azok a szülők, akik "nem kényszerítenek" a gyerekükre semmilyen határt, folyamatosan küszködnek a saját gyerekükkel, mert neveletlen, kezelhetetlen, agresszív, tör, zúz, visszabeszél stb. pont azért, mert nem tudja a gyerek, hogy meddig mehet el, és meddig nem.

Mellesleg a kőműves példád nevetséges. Egyrészt ahhoz is sokat kell tanulni, másrészt a gyerekek kisebb korukban sok minden akarnának lenni. Ha most a gyereked azt mondja, hogy ő kukás akarna lenni, akkor megmondod neki, hogy legyél kisfiam, ahhoz a kettes is elég, nem kell hazahoznod még 4-est se? Nekem voltak olyan osztálytársaim, akik sz@rtak az egészbe, nem tanultak mert hát az a strébereknek való szerintük. Egyik a vasúton takarít minimálbérért, a másik pincérkedik, és alig tud megélni. Mindegyik bánja már, hogy telibesz@rta a tanulást.

Részben egyet értek veled, részben meg nem. Egy jó képességű gyereket szerintem megéri "elrugdosni" legalább az érettségiig. Mert hiába dönti el egy 14-17 éves gyerek, hogy ő mit akar csinálni, akkor még rohadtul nem alakult ki a személyisége, fogalma sincs róla. Egy barátnőm pl. színésznő akart lenni, ilyen dráma tagozatos gimibe is járt, és a "normális" tárgyakat teljesen elhanyagolta. Aztán utolsó években már derengeni kezdett neki, hogy nem lesz színésznő, de mivel addig semmit nem tanult, az érettségije sem lett valami fényes. Jelentekezett pár egyetemre, de nem vették fel sehova. Most takarítónő. Na ő szidja a szüleit, hogy minek hagyták ilyen humbug suliba menni és nem tanulni, mikor gondolhatták, hogy nem ő lesz az új Karády Katalin. Meg amúgy kb. senki nem azt tanulta, tanulja, dolgozza az ismerettségi körömben, amit gimiben gondolt. Volt akit felvettek a kiválasztott suliba, de fél év után megutálta az egészet, és máshova ment. Ezt sem lehetett volna rendes érettségi nélkül. És ilyen a szkmunkás képzésekkel is könnyen előfordulhat. Nem jelérettségizni legalább egy közepes szintre, az olyan, mintha minden mentő lehetőséget, B tervet eldobnál magadtól. Aztán attól, hogy leérettségizett, felőlem lehet kőműves, szerencsére ott sem kizáró ok az érettségi.

Persze ha egy gyenge képességű gyerekem születne, akkor nem kínoznám mindenképpen gimivel, mehetne szakmunkásba. De mindenképpen azt is figyelembe venném a szakma választásakor, hogy életképes, hasznos szakma legyen, amivel meg is tud élni a későbbiekben. Plusz szakmát is ugyanúgy tanulni kell, szóval az sem csak annyi, hogy én szakmunkás leszek muter, hagyjál békén a tankönyvekkel.

Abban viszont igazat adok, hogy sokan nagyon sokat várnak el a gyerektől. Nem várnám el, hogy kitűnő legyen, sőt, az sem érdekel, ha pár tantárgyból csak kettes-hármas, ha cserébe másikból meg ötös. Akkor majd a másikkal fog nyilván tovább tanulni. Ez egy hülyeség, hogy mindenből jónak kell lenni, hogy egyetemre mehess. Elég 1-2 tárgyból, azokból kell emelt érettségit jóra csinálni. Szóval azért halálra sem stresszelném, mert annak sem látom értelmét.

Azért kell erőltetni, mert annyira hül.ye, hogy magától nem csinálja. Ennyi.

Pont az ilyen nyomorék hozzáállás az, ami miatt te nem kőműves leszel, hanem ingyenélő anyádék nyakán, életed végégi.

A kötelességtudat és a szorgalom minden szakmában fontos, a kőműves sem azért kell fel minden hajnalban, mert nem tud aludni, és hogy anyuci ne haragudjon, hanem azért, mert kell. Azért dolgozik, mert akkor kap fizetést, és abból él. Nem azért, mert akkor apuci haragudni fog, vagy csúnyán néz a főnöke. (Meg csúnyán beszél, és kivágja mint a hasmenéses macskát.)

Pont az ilyen "de hát miért kell tanulni, ha nekem nincs kedvem" pötsköszörűk lesznek azok, akik minden munkahelyről felmondanak három nap után, mert be kell járni, és dolgozni kell. Vagy kirúgják őket három nap alatt, mert csak melegszik, és még meg is van sértődve, ha meg kell moccanni.

Elmondom, ezzel az hozzáállással nem lesz belőled közmunkás sem.

Albérlet helyett álmodj inkább munkásszállókról és jó meleg kartonpapír fekhelyről valami aluljáróban. Ott lehet lábat lógatni, kelsz-fekszel, ahogy jól esik, és mindenki sza.rni fog bele, hogy te mit csinálsz.

Tényleg ezért szorongania kell a gyereknek, mert nem mondhatja el, mert olyan szigorúan vesztek otthon mindent?

A te gyerekeiteknél tényleg nem fér bele néha egy 1-es, 2-es? Mert, ha nem, az roppant szomorú.. Azért én veszettül kíváncsi lennék, hogy aki most felnőtt, az iskolásként hogyan teljesített? Le merem fogadni, hogy sok volt itt olyan aki karót kapott, nem is keveset. Ilyen elvárásokat támasztani egy gyerekkel szemben.., hogy rettegnie kelljen otthon bevallani és akkor utána még a szülő jól meg is torolja rajta! Ahelyett, hogy leülne vele egy kicsit is tanulni (tudom ez ma már nem divat, hogy a gyerekkel foglalkozni is kell), meg különben is nő az mint a "dudva", csak foglalkozni ne kelljen vele. Úgy látom nem értik ezt a kérdést sokan, mondjuk nem is csodálkozom rajta, mert sok itt a Pista-teszt negatívos, akárhány éves is lehetsz.

Végtelenül szomorú ami itt megy..

Jó szakmunkásokat meg lenézik és nem tartják "egyenértékűnek"? Mi megy itt?!

Ti tényleg ilyen "emberek" vagytok?! Ha igen, akkor vajon milyen szellemi és erkölcsi értéket tudtok átadni a jövő generációjának?!

Én a helyetekbe most elszégyellném magamat, aki tényleg így gondolkozik!

"És ha megelékszik azzal hogy albérletbe él a párjával szerényen és tömegközlekedéssel jár. Éljen úgy ahogy neki tetszik. "

Haha. 16 évesen én is azt hittem, hogy milyen frankó lesz majd, hogy a körúti albérletembe flangálok egy szál bugyiban, a pasim az ágyon fekszik és milyen boldogok vagyunk.

Hát lett is körúti albérletem, amit, ha egyedül kellene fizessek, a fizetésem felét elvinné. Ha nem a háromnegyedét...

Miért kell ráerőltetni a gyerekre azt, hogy megfürödjön, ha egyszer nem akar?

Ha beteg, miért kell ráerőltetni a rossz ízű gyógyszert, injekciót, kezelést, amit nem akar?

Miért kell ráerőltetni, hogy vegyen fel ruhát és ne pucéran menjen bölcsibe/óvodába/iskolába, ha egyszer nem akar felöltözni?

Miért erőlteted rá, hogy ne nyúljon a konnektorba, ha bele akar nyúlni?

"Hát lett is körúti albérletem, amit, ha egyedül kellene fizessek, a fizetésem felét elvinné. Ha nem a háromnegyedét..."

Mi van a diplomásoknak nem megy jól? De, hát kell az a diploma nem? Minek és kinek? Ezért? Hogy egy vacak albérletet se legyél képes fenntartani és önállóan, teljesen függetlenül másoktól ellátni saját magadat?

Ez érdekes nem? 9:29 órakor írt 74%-os.

Hatalmas ellentmondás ez az eddigiekhez képest.

Ki mondta, hogy diplomás vagyok?

Nem vagyok diplomás még. Érettségim van és felsőfokú nyelvvizsgám, de az átlag érettségis bérhez képest jó fizetésem van.

Az, hogy drága az albérlet, nem az én hibám.