Gyerekek kis korkülönbséggel! Hogyan oldottátok meg a problémákat?

Nálunk is ilyen kicsi volt a korkülönbség. Segítségem sajnos nem volt, így az első év elég fárasztó volt, de nem bántam egy percig sem. Nagyon jól eljátszanak egymással és imádják egymást.

Az elején mindenbe bevontam a lányomat, hogy ne legyen annyira féltékeny és érezze, hogy fontos pl. ő kenegette a fiam fenekét, levette róla a pelust, fürdette stb. Szoptatás közben pedig általában meséltem neki és mivel az első pár hónapban a pici aludt, addig általában a lányommal játszottam valamit. Borzasztó anyás volt a lányom, de szerencsére ez nem okozott gondot.

Gyakran elmondtuk neki, hogy lesz tesója és nagyon várta, bár nem tudom mennyit értett belőle. A kórházba naponta kétszer hozta be a férjem (délelőtt, délután) 1-1 órára.

Szerintem ha már a "nagy" szeret és bír sétálni, akkor elég a fellépő is, de ha még inkább a babakocsiban van, akkor jobb a testvérkocsi. Nekem nem volt egyik sem. A lányomat általában a babakocsi elejére ültettem fel, vagy cipeltem az egyik kezemben ha elfáradt. A fiam amíg nem érte végig a kocsit ez nem volt gond. Mire kapható volt a fellépő már nem volt rá szükségünk pedig néha jó lett volna.

Emelgetést próbáld lecsökkenteni, amennyire lehet. Persze pelusozásnál muszáj, de például ne vedd fel, ha oda akar bújni egy picit, hanem ülj le és bújjon az öledbe stb.

szia

én 33 hetes leszek a héten a fiam pedig ma töltötte a 16. hónapját...

nekem azt mondta a védőnőm és sok helyen olvastam is hogy ha egészséges a terhességed nem lehet abból gond, hogy emeled a picit.

engem is többször megrug, de poróbálom megmagyarázni neki hogy nem szabad kisebb- nagyobb sikerrel.

én is tartok attól mi lesz a gyerekkel ha én kórházban leszek, mert nagyon anyás.

sok segítségem nekem sincs, bár most a férjem itthon van, de vele nem marad sokat el a gyerek.

gondolkodom a testvérkocsin, mivel az én fiam még nem jár önállóan, nem tudom mikor szándékozik...

de pár hónapra nem akarom megvenni utána bajlodni az eladással, vagy testvérfellépőn gondolkodok még, csak nem tudom hol találok olyant ami passzol a kocsinkhoz.

ha van valami kérdésed és tudok segíteni írj bátran!

üdv

Szia.Én most nemrég lettem túl ezeken a dolgokon és most már 2 gyönyörű kisfiú(19 hó és 6 hetes) anyukája vagyok:)

Én is féltettem a pocaklakót ezért amíg nem volt nagy hasam letettem a földre a pelenkázólapot és ott pelenkáztam.Nálunk amíg nem volt látványos a pocakom,addig nem értette a kisfiam hogy a tesó ott van a pocakban,de aztán simogatta,puszilgatta és minden este tőle is elköszönt mikor ment aludni.A végén sokat mondogattam neki,hogy elmegyek egy pár napra és a tesó ki fog jönni a pociból és majd együtt hazahozzuk.Én amennyire idegeskedtem hogy mi lesz vele nélkülem(addig apával voltak kettesben)engem jobban megviselt az a pár nap nélküle.Mi úgy csináltuk,hogy amikor hazaértünk a kórházból akkor a kistesó hozott neki ajándékot,aminek ő nagyon örült és azóta is sokat simogatja mindig ad puszit a fejére.Én nem nagyon tiltottam azt,hogy hozzáérjen a kicsihez,hanem megtanítottam neki hogy hol szabad simogatni és hol nem,de azért a fél szemem mindig rajta van.Épp egyik nap felébredt a kicsi és elkezdet sírni,ő már szaladt és nyomta a cumit a szájába és tologatta a babakocsit.A férjem egyből rosszul lett,hogy miért engedem hogy megfogja a cumiját,én meg elérzékenyültem,hogy mennyire szereti a tesóját.

De vissza a kérdésedhez.a neheze akkor jön amikor már megnő a hasad,jönnek a keményedések és inkább lefeküdnél pihenni egy kicsi de nem fogsz tudni mert a gyerekkel játszani kell.Mindig aludj akkor amikor ő is alszik és akkor elviselhetőbb,vagy ha nem tudsz aludni akkor is feküdj le és pihenjél.És mondogasd neki minden nap,hogy testvér lesz és az milyen jó lesz majd,hogy tudnak együtt játszani,de az elején sokat fog sírni,meg cicizni,de te akkor is szeretni fogod őt.Még van időd bőven hogy mindent úgy alakítsál,hogy ha megszületik a kicsi akkor a nagynak ne változzon a napirendje,így ő kevésbé lesz sérülékeny.Én csak a saját tapasztalataimat írom le és nekem bevált(mondjuk a férjemnek nem mindig tettszik de én vagyok velük itthon,de azért sokszor mondja hogy jól csinálom és megdicsér hogy még sütit sütni is van időm).Ha bármi kérdésed van írjál nyugodtan ha tudok segítek.És kitartás!!!!!!!!!!!!!!

Szia!

Nálunk 19 hónap a különbség a csajok között.Én úgy gondolom,hogyha ilyen kisebb a korkülönbség,sokkal könnyebben bele rázódnak még az új helyzetbe,mintha mondjuk 3 év van,szóval ezen a részén szerintem ne aggódjál... :) Nálunk az első 1-2 hét volt kicsit rázósabb,de én is sokszor próbáltam a "nagy lányt" is bevonni a dolgokba és tényleg hamar rendeződött minden...:)A nagy most 2,5 éves,a kicsi 10 hónapos.Imádják egymást,szerintem olyan jó dolog hogy nincsen köztük nagy korkülönbség... Persze nem mondom hogy mindig egyszerű,de én nem bántam meg hogy ilyen hamar jött a kicsi. :) Az emelgetést meg ha tudod kerüld.A pelenkázást én is úgy oldottam meg,hogy a földre fektettem,és kivédtem a rúgásokat amennyire tudtam... :)