Vállalnál két gyereket egy 53 nm-es másfél szoba-hallos lakásba?

Hova fognak elvonulni ha egyedül szeretnének lenni?? Vannak gyerekek akik szeretnek egyedül lenni, és bármennyire szeretem a családom egy szint után elég belőlük és senkit nem akarok látni. Miért ne lehetne ezzel igy egy gyermek is? Nem lehet az önös érdek fontosabb, azt kell nézni a gyereknek mi a jó. Ez biztosan nem. Egyszer mahd megkérdezi: -Anyu, nekünk miért nincs külön szobánk? Az oviban a Pistinek és a Júliskának is van.

Mit válaszolsz? Nem baj kisfiam, elégedj meg azzal hogy mi mennyire szeretünk téged?!

Minimális élettér kell minden embernek. És ez nem 1,5 szobás lakásban merül ki. Kutyát sem tartanék másfél szobás lakásban, nemhogy gyereket!

Nem igazán értem miért lenne "önző" döntés 2 gyereket vállalni!

A gyermekvállalás valóban kicsit önzés, mert örömünket leljük a gyermekeinkben, boldogságot adnak!

DE!!!

Akkor ki kel fel a hajfájós, éhes, kakis csecsemőhöz? Ki dédelgeti a beteg lázas gyermeket?

Ki csitítja a dackorszakát élő hisztis 2-3 éves gyermeket?

ki szoktatja be az oviba? Ki segít a betűvetés tanulásában? Ki egyengeti a lázadó kamasz lelkeket? Ki vigasztalja a szerelmi bánatos tizenéves fiát, lányát?

Ki aggódik, ki izgul, ki sír?

EZ tehát az önzés?

Nem tudom???

Az első két gyermekem úgy született, hogy anyósoméknál laktunk, a két gyerekkel egy kb 18 m2-es szobában, a másikban anyósomék, a harmadik szobában a sógornőmék egy gyerekkel!

Természetesen építkeztünk, ma már saját házban élünk és hat gyermekünk van!

Nem mondom, hogy nem volt nehéz időszak, de nem hiszem, hogy a gyermekeim megsínylették volna!

Régen generációk éltek együtt, és?

Mindenki felnőtt!

Igen, kell a külön élettér, de a legfontosabb a szeretet!

Üdv!

Egy "önző" hat gyermekes anyuka

Az első gyereket egy kisszobához szültem, a másodikat már 38 m2-re, szoba-konyha-spajz-előszobába. Ide érkezett a harmadik gyerkőc is. Tavaly, hogy a legnagyobb már 17 volt és a legkisebb is 13, a szoba feléig középre fordítottuk a szekrényeket, így két kisszobát kaptunk - egyet a két fiúnak és egyet a nagylánynak. A szoba nem osztott nagyobbik része a miénk és mindenki rálát a tévére is.

És erre a 38 m2-re jön a negyedik baba idén szeptember végére. Ha nekünk kell az intim zóna, megoldjuk. A gyerekeknek is van saját kuckójuk, mégha pirinyó is. 53 m2-es lakást nem is tudom, hogyan osztanék be :) Sose laktam akkorában :)

:) +fürdő is van persze :)

Az előző voltam!

Én bevállalnám, be is fogjuk (most 55 m2-en lakunk, egyelőre hárman), de az biztos, hogy mindent meg fogunk tenni, hogy kamaszkorukra legyen külön szobájuk. Tehát biztosan költözünk. Addig még van idő bőven.

Kisgyermekkorban pedig kifejezetten támogatom a közös szobát, szerintem nagyon sok hasznos dologra megtanítja a gyerkőcöket.