Mi nehéz szülés után? Minden ismerősöm riogat hogy milyen nehéz lesz szülés után, örülni fogok a segítségnek.

Mindenki máshogy éli meg.

Van barátnőm, akinek olyan jól sikerült a császárja, hogy a sebe kórházi baktériummal elfertőződött és hónapokig nem gyógyult, így ő nem kis ideig nem tudott hajolni normálisan

. Másik barátnőm úgy repedt szülésnél, hogy külön altatásban varrták össze, több-kevesebb sikerrel, ő pl hónapokig alig tudott ülni. Másik barátnőm olyan kóros vérszegény lett, hogy hiába kapott vénásan vasat és vért, hónapokig szédült. De a baba is lehet extrém eset, pl rövid ciklusokban alszik és ha megébred, akkor igényli az anyuka jelenlétét és pl nem túl pihentető hónapokon át úgy aludni, hogy alszol 40 percet, aztán 20 percig fent vagy. De valaki pl azzal szenved, hogy nem tud szoptatni, de mindenáron szeretne anyatejet adni, így órákat kell fejnie (ezek is ismerőseim között megtörtént esetek).

De pl nálam minden szuper volt, gyors és könnyű szülésem volt, gátmetszés ellenére már aznap simán ültem, volt erőm mindenhez. Fiunk ugyan éjjel sokáig evett és néha nem aludt és este hasfájós volt, de mindent meg tudtunk oldani a férjemmel és klappolt minden. Egészen addig, amíg 2 hónapos korában meg nem jött a menszeszem és nem véreztem 3 hónapon át (jöttek a gyógyszerek, műtét és mi egyéb). Nah aztán ez még ismétlődött kétszer egyre hosszabban. Nekem pl ez volt a nehéz. És az ember előre nem tudhatja, hogy neki mit dob a gép. Így én a készülj a legrosszabbra, reméld a legjobbat szlogennel élek.

Kimerültség miatt mondják hogy örülni fogsz minden segitségnek.

Nekem nem volt sajnos sok. Rá is ment a tejem.

Nekem hiába vett ki szabit a férjem a munkahelye mindig berángatta.

Mama dolgozott igy magam maradtam 2 kicsi gyerekkel meg a háztartással.

Kell a 6 hét pihenés hogy szépen regenerálódj!

Hogy megszokd a változott körülményeket.

A majd meglátod tökéletesen fedi azt, hogy senkinek fogalma sincs, hogy te épp milyen nehézséggel kerülsz szembe.

Ha mázlista vagy, minimálissal.

Egyébként császáros szülésre készülsz, hogy a lehajolást emlegeted?

Az természetes után nem volt gond. Ellenben ülni nem tudtam hetekig. Szoptatni csak fekve. A brutális méhösszehúzódási fájdalom nekem első gyereknél is megvolt. De örültem neki, mert innen tudtam, hogy tényleg rendesen szívja.

A vérzésem 8 hétig kínzott. A szüléssel is rengeteg vért veszízettem. Hazafelé a kocsitól 20 méter kikészített.

A pici éjjel sokáig kelt, az elején óránként. Nappal nem aludt csak mellen (nem kellett leszoktatni, később elhagyta).

Egyébként abban ami nehézség volt, nem igazán tudott segíteni senki. Hiába vették át a gyereket, ha neki épp szoptatás kellett. Hiába mondták, hogy aludjak, ha közben üvöltött.

A kajarendelés viszont sok mindent könnyített.

Körülményfüggő (szülés módja, felépülés, baba habitusa stb.).

Császároztak, de gyorsan gyógyultam (1 héttel szülés után sétálni mentünk), a gyerek többnyire evett és aludt (nem fájt a hasa), volt tejem bőven, szóval bár kimerültebb voltam az első pár hétben, de nem éreztem, hogy extra segítségre lenne szükségem, pedig a párom sem volt szabadságon velünk.