Hány gyermeked van? Hányat szeretnél még? Mennyi idősek vagytok? Mikor szeretnéd a következőt a ha szeretnél? (többi lent)

Kedves kérdező olvasd el mégegyszer a válaszokat, ha már megtiszteltek vele.

A 7-es egy szót nem mondott arról hogy elvetetné, annyit mondott h szíve szerint egy fiút egy kislányt szeretne még, de igazából mindegy.

A 10-es pedig trollkodott csak, vagy nem fogta fel a választ.

Én 23 éves vagyok, a párom 22. 3 éve vagyunk együtt, tegnap lett 1 éves a kisfiúnk, és márciusban születik a következő. Albérletben lakunk, 2 szobás panelben. Fél éve jegyeztem el. Az anyagikat hát nem tudom, sokan írták hogy 7-es, hát ha a 10-es pl Soros György, akkor van pár milliárdos a sorainkban.

Azt tudom hogy kb 4-450.000-ből vagyunk egy hónapban. Jóval több ketyerém van mint egy átlag embernek kéne, így simán 6-ost mondanék, nagyon jól elvagyunk. Házat építtetni szeretnénk, így még nem veszünk. Autó pedig valahogy nem hiányzik egyenlőre, azért nem vettünk.

Van néha vita, mint mindenhol, nem egyszerű segítség nélkül fiatalon babával. Nagyszülők egyik oldalról sem segítőkészek, ha jobban belegondolok idáig nem is segítettek semmiben. Ebből vannak néha csak problémák, én fújom hogy nekem nem könnyű munkába, ő meg fújja hogy neki otthon, de nap végére mindig úgy fekszünk le hogy semmi gond nincs.

8-as vagyok, nekünk talán az elején volt picit nehezebb két gyerekkel. Többektől is hallottam ugyanezt, hogy két gyereknél bele kell rázódni, hogy megoszlik a figyelem. A nagyobb gyereknek is, és a szülőknek is. De utána már tök jó. Érdekes, hogy ahol már harmadik gyerek születik, ott sokkal kevésbé viseli meg az idegeket a két gyerekről háromra való váltás, mint az egyről két gyerekre váltás :D

Az elején tényleg megborította a dolgokat a babás napirendre való beállás, de pár hónap alatt szépen összecsiszolódtunk.

A férjemmel a kapcsolatunk pont olyan, mint előtte volt, ezen nem változtatott semmit az, hogy van még egy gyerek. Inkább terhesen volt kicsit fura, az első három hónapban azt is nehezen viseltem el, ha rám nézett, hozzá se akartam szólni, és ő is jobban járt, ha nem szólt hozzám. Jó, persze próbáltam türtőztetni magam, de azért elég brutál érzéseim voltak vele kapcsolatban. Aztán ahogy vége lett az első trimeszternek, mintha elfújták volna az egészet, és olyan rózsaszín köd szállt le, mint a kapcsolatunk elején :)