Mi a jobb? Kis lakásban lakni, de a gyereknek menő játékokat tudni venni. Vagy nagy, hitellel épített házban lakni, összehúzott nadrágszíjjal, gyereknek csak ünnepkor ajándékot venni.

Kérdező, ezt nagyon rosszul látod. Természetesen vannak olyan gyerekközegek, ahol valakit kinézhetnek azért, mert szegényebb, mint a többség, de ez általában akkor történik meg, ha tényleg ordító a különbség.

Amúgy az én sulimban annak idején tök vegyes volt az anyagi háttere a "menő" gyerekeknek. Olyan suliba jártam, ahova úgy 70%-ban tehetősebb, vállalkozó szülők, vagy értelmiségi (orvos, tanár) szülők gyerekei jártak. Nem annyira feltűnően elit suli volt, inkább kicsit versenyistálló-szerű, nem nagyon szerettem, de a legtöbb szülő azért íratta be ide a gyerekét, mert állítólag itt voltak a legjobb tanárok a városban. Voltak köztünk szegényebbek is, pl. az egyik osztálytársamnak ápolónő volt az anyja, és kosárfonó az apja. Olyan is volt, ahol mindkét szülő pedagógus volt, ők sem keresték halálra magukat. Másnak meg jogászok, orvosok voltak a szülei, hát róluk tudtuk, hogy sokkal több mindent megengedhetnek maguknak. Ők voltak azok, akik mindig külföldön nyaraltak, akiknek először volt mobiltelefonjuk (volt, akinek kapásból kettő), akiknek mindig csak márkás ruháik voltak. Mégis csak és kizárólag egy olyan gyerekre emlékszem, aki tényleg felvágott azzal, hogy sok a pénzük, a többi nagyon nem. Nem volt amúgy soha senki kinézve azért, mert kevesebb volt neki, mint a többségnek. Nem voltunk egy minta közösség, mert nagyon rossz osztály voltunk igazából, de egyáltalán nem az anyagi helyzet alapján voltunk "kasztosodva". A nagyon menő csajok között volt a felvágós pénzes csaj például, de olyan is, aki egész életében csak turiból öltözködött, és az apja az év felében mindig munkanélküli volt.

A fiúk között meg pláne nem jött ki ez az egész. Voltak a vagány srácok, meg voltak a stréberek, inkább ebben nyilvánult meg a kasztosodás, amit te említesz. Meg voltak a jófej, de nem nagypofájú fiúk.

Tudom, hogy ez nem most volt, hanem a 90-es években, de azóta van egy iskolás gyerekem, és magam is dolgoztam iskolában (szociális munkás vagyok), beleláttam, belelátok a dolgokba. Igen, elismerem, ahogy már korábban is megtettem, hogy létezik olyan, hogy egy gyereket kiközösítenek, mert szegény. De láttam olyat is, ahol az egy szem módosabb (inkább csak átlagosan élő) diákot közösítették ki, és nevezték újgazdagnak, meg illeték mindenféle hasonló jelzővel, mert szegény egyáltalán nem tudta kezelni a helyzetet.

Hát ha nagy házatok lesz mint írod az általad felsoroltakra nem lesz pénzetek,szóval akkor kérdésedre a válasz:kis lakás.

De amúgy a pároddal ezen nem vesztek össze? Szerinted (majdnem) minden a pénz,ő szerinte meg nyomorban is felnőttek a gyerekek...

Én venék egy 58-60 nm penelt az elég 4 embernek böven.és akkor nem kéne nagyon eladositani magatokat .és jutna nyaralásra ,szaköre stb

Én 52 nm lakásba nőtem fel hugomal elfértünk mindenkinek volt szobája.

A fiaim sulijába sincs kinézés egyik osztályban sem ,pedig jár tehetös szülök gyereke is meg olyanok is akik kevésbé tehetösek .