Eshet messze az alma a fájától?

Nem tud. A gyerek mintakövető lesz. Legalábbis az esetek 99%-ában.

A gyerek úgy fog viselkedni, gondolkodni, létezni amit és ahogy lát.

Lehet más élete a lányodnak, de abban igaza van az elsőnek, hogy a példamutatás nélkülözhetetlen. Lássa rajtad a lányod, hogy törekszel a lelkileg és fizikailag is kiegyensúlyozott életre. Lelki értelemben is: ha látja rajtad a küzdést, a dolgokhoz való pozitív hozzáállást, egy alapvetően hálás lelkületet, hidd el, hogy az rá is hatni fog. És akár ugyanígy a fizikai dolgokban is. Nem tudom hány éves vagy, lehet már nem olyan egyszerű változtatni a tesi adottságokon, mint fiatalon, de mindenképpen jó, ha látja rajtad,hogy igyekszel egészségesen táplálkozni, mozogni, egy alapvető igényességet sajátíthat el a példamutatásod által. És fontos, hogy te értékeld, dicsérd őt sokat, és MAGADAT IS ÉRTÉKELD. Lehet, hogy korábban sokan átgázoltad rajtad, és mindig borzasztó ilyet olvasni, de neked nem kell továbbra is így élned. Ember vagy, céllal születtél a világba, egyrészt pl. azért, hogy a kislányodnak édesanyja légy, és ha mostanság is úgy érzed, hogy eltaszítanak emberek, akkor annyit tudok mondani, hogy Isten nagyon szeret. Annyira, hogy odaadta a fiát érted. És ha ennek a jelentőségét megéled, és hagyod, hogy Isten lépjen be az életedbe, akkor ő változást fog hozni. :)

Gondolom amúgy, hogy a "vallási csatolmányom" miatt megkapom majd a dislike-okat, de nem izgat, mert én ezt hiszem és tapasztalom. Hála Istennek nem volt részem olyan megaláztatásban és kihasználásban, mint a kérdező, de azt mondhatom, hogy Krisztus megismerése által olyan békesség jön az ember életébe, amivel igenis meg tudnak változni az olyan folyamatok, mint amiket a kérdező felvázolt.

Ilyen körülmények között nem hiszem, hogy messze fog esni a fától...

Még csírájában fojtsd el a dolgot, légy végre érett, felnőtt nő, ha magadért nem tetted, tedd meg a gyermekedért, hogy normálisan élsz (gondolok itt az étkezésre) és ne etesd "erősen túlsúlyosra az alig iskolás", tehát kb 6 éves gyerekedet.

Basszus... Gondolom érzed te is magadon, hogy milyen nehéz az élet erősen túlsúlyosan - mind fizikailag, mind lelkileg és mind eü-ileg - ha igazi és jó anyja vagy, akkor állj a sarkadra, tanúsíts kitartást és etesd normálisan, ne hagyd, hogy huszonx évesen cukros, elhízott, lelkileg off roncs legyen belőle...

Ha azt akarod, hogy messze essen a fájától, itt kezd el megváltoztatni az életét, mert gondolom már szegényt most is cikizik, de ha nem, akkor hamarosan fogják, mert a gyerekek fájdalmasan őszinték egymással...

Ja és még egy szembe jutott.

Ha tényleg ráébredtél, hogy egyedül te tehetsz arról, hogy már most túlsúlyos, és emiatt (!) szégyenlős a kislány és valóban elkezded megreformálni az életét, akkor azt észrevétlenül tedd, és ne úgy, hogy Juliskám dagadt vagy, megyünk futni (remélem érezhető volt, hogy kicsit túloztam), hanem játékosan építsd be az életébe a normális (!) mennyiségű, változatos, vitamin és nem kalóriadús ételeket és szervezz neki sok-sok szabadtéri programot, amit élménynek fog felfogni, de közben rengeteget mozogjon...

Hidd el, hogy sokkal jobb lesz a közérzete, és elkezd majd kinyílni és nyitni a világ felé és talán sikeresebb nő lesz majd az életben, mint a "fája".

Ha nem tudod, hogy merre indulj, kérj ki egy étkezési tanácsadó véleményét, de ne hagyd, hogy testleg, lelkileg beteg legyen a későbbiekben az a kislány.

Sok kitartást és erőt (mert rengetegre lesz szükséged) kívánok...

Szerintem először tedd rendbe magad testileg és lelkileg is.

Mert ha ilyen vagy, mint leírtad, szerintem a lányodból is nagy eséllyel ilyen nő lesz!