Hogy kepes sok apa elhagyni a feleseget nehany honapos pici babaval? Mit ereznek ilyenkor, nem hianyzik nekik a gyerekuk egyaltalan?

Valószínűleg a kapcsolat már sokkal korábban sem volt rendben. (Esetleg pont a gyerekvállalással akarta "rendbe hozni" a nő, ilyenkor ugyanolyan hibás szerintem, de ezer féle felállás létezik)

A babával jövő változások meg felteszik a pontot az "i"-re a pasinál és lelép, mert ez tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak, hogy megszabaduljon a benne felgyűlt feszültségtől. (Tehát nem feltétlenül a nőtől vagy a gyerektől akar szabadulni...)

A férjem nagyon szeretett volna egy kislányt, aki meg is született a 2 fiunk után. Igazi apa kedvence lett, imádta a lába nyomát is. Aztán 2 éves korában csak lelépett, mert jött a nagy szerelem.

Sokszor feltettem neki a kérdést, hogy nem hiányoznak neki a gyerekei, főleg a kicsi? Hamukázott, hogy leköti a sok munka, nincs ideje ezen ràgódni, aztán kibökte, hogy amikor az új csajjal van, az egy másik élet, nem nagyon jutnak eszébe a gyerekek.

Érdekes, hogy így is megmaradt a jó kapcsolat, mondjuk nem neveltem a gyerekeket az apjuk ellen, és a gyerekek csak akkor húzzák a szájukat, ha dicsekszik velük, mert kamaszként azért már tudják, hogy nem sokat tett hozzà a nevelésükhöz