Ti mit gondoltok erről ha egy anya így gondolkodik vagy érez?
Anya vagyok, van egy 1,5 éves kislányunk.
Őt nagyon szeretem, mindent igyekszünk neki megadni mint anyagilag mint szellemileg. Amilyen türelmetlen ember voltam, annyira türelmes lettem mellette.
Testvért nem szeretnénk ezt már eldöntöttük mikor gyermeket terveztünk. Ez az érzés csak erősödött mind a kettőnkben.
Fiút nem szerettünk volna, minden praktikát be is vetettünk ehhez.
Nos a másik dolog, hogy èn a lányomon kìvűl nem szeretem a gyerekeket.
Félre nem kell érteni ha muszáj elvagyok velük de egy idő után rohadtul elkezdenek idegesìteni. Főleg a jászótéren a neveletlen gyerekek.
Más is érzett ìgy anyaként?
Ezt nem anyaként érzed, hanem emberként. Az, hogy a gyerekek néha idegesítőek, tény. Ezt minden ember belátja. Maximum tűréshatárok különbözők. Attól, hogy valakinek az anyja vagy, nem kell a világ összes gyerekét imádnod. Én sem szeretem az összes gyereket, és tudod, az összes nagyszülőt sem, attól, hogy a szüleimet igen, meg az összes cicát sem, attól hogy a miénket imádom.
Az, hogy milyen nemű gyereket szerettetek volna, az a probléma is előfordul emberekkel, hogy van preferenciájuk ebben a kérdésben. Bár, persze szerencse volt, hogy bejött, de biztos a fiút is ugyanúgy szeretnétek.
"Fiút nem szerettünk volna, minden praktikát be is vetettünk ehhez. "
Figyelmesen olvastam, és azóta is ezen röhögök.:D
Praktikát? Ohh persze és a has formájából tudtátok meg a nemét is ugye? :D
Viccet félretéve, nekem furcsa, ha egy anya így gondolkodik...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!