Hogyan tudnám rendezni a kapcsolatomat a párom előző feleségével?
A páromnak van egy 10 éves kislánya. A gyerek anyjától már azelőtt elvált, hogy engem megismert volna. Most már viszont 4 éve, hogy együtt vagyunk. Végre meg is kérte a kezem.
Boldogok is lehetnénk akár, ha az előző felesége nem lenne ilyen. Látszólag elfogadja a helyzetet, de a gyakorlat más. Ugyan nem mondja ki, de nagyon nem akarja, hogy a kislány velünk legyen. Hiába mondtam már meg neki az elején, hogy nem akarok a kislány anyja lenni, inkább a barátnője.
A kislány szeret is engem, szeret velem lenni. Örültem is, mert 10 év van köztem meg az anyja között, így a kislányban sem merült fel, hogy az anyját akarnám helyettesíteni. Én megértem, hogy az anyának rossz, mert ő az aki szigorú a hétköznapokban és ő fegyelmezi, én meg az vagyok akivel moziba, meg vásárolni jár, de ez az ára annak, hogy lényegében egyedül ő neveli.
Az elejétől igyekeztem vele jó kapcsolatot kiépíteni, de mióta a lányával egyre jobban kijövünk, ő egyre ellenszenvesebben viselkedik. Hogyan tudnám vele megértetni, hogy nem akarom átvenni a helyét? Nem akarom, hogy a gyerek szenvedjen emiatt a dolog miatt.
Köszönöm a válaszokat!
válasza:"ez az ára, hogy egyedül neveli" ??????
Mert az apjának nem kell nevelnie?
és nem azért neveli egyedül mert apuka lelépett?
válasza:szerintem meg pont az lehet a baja, hogy te elviszed vásárolgatni meg moziba aztán csókolom, nevelje ő egyedül...
ez tényleg tenyérbemászó stílus, én se örülnék ha ilyen embereknél lenne a gyerekem ahleyett, hogy az apja kivenné a részét a gyerekenevelésből
Sajnálom, ha pontatlanul fogalmaztam. Ezt úgy értettem, hogy mi sokkal többet is foglalkoznánk vele, de ő nem akarja, nem szívesen engedi el. Sőt! Éppen azért kezdett el engem annyira zavarni ez, mert látszik a kislányon, hogy ő is észrevette, hogy valami nincs rendben közöttünk. Amikor kap tőlünk valamit, közli az anyja, hogy nem is volt rá szüksége. Amikor el akartuk már többször vinni magunkkal nyaralni, nekik mindig volt valami fontosabb.
Én nem akarom őt semmiért sem hibáztatni, csak megoldani ezt a helyzetet.
válasza:Ha neked s tobbet foglalkozás: vásárlást es nyaralást jelent, akkor meg akarod venni a gyerek szeretet...
Igazat adok anyukának, foglalkozzatok vele otthon, játszótéren.
Nem kell, hogy a barátnője legyél hiszen te sem 10 eves vagy...
Nektek apukaval ugyanugy nevelni kellene.
Beleférnek persze amiket írtál, de az írásodbol ugy tunik csak ezt a nagyon habos részt kivanod kiemelni...
válasza:Soha nem fogja elfogadni a helyzetet bármit csinálhatsz.
Azért az meg hogy elviszi a gyereket moziba vagy vásárolni nehogy már meglegyen tiltva.
Körülöttünk 3 ilyen pár van. Nagynéném amint megtudta hogy az exének új barátnője van,aztmondta nem engedi hozzájuk a gyereket,pedig nem is ismerte a nőt.
Ahogy nőtt a gyerek már nem tilthatta meg hogy láthassa az apját és az "új" barátnőjét. A fiú hazajött és közölte hogy milyen jó fej az új barátnő.
Azóta nagynéném lelki letargiában van és azon agyal hogy kéne rábeszélni a gyereket hogy ne járjon oda.
A másik 2 pár majdnem ugyanez. Barátnőm "megtiltotta" az exének hogy játszóházba vigyék a gyereket,mondván ő sem viszi..
Útálatos a helyzet. Egy válást nem értem miért kellene hogy egy gyerek is ennyire megérezzen. Féltékeny az anyuka,valahol érthető. De a gyerek megfogja sínyleni. Nem csinálod te rosszul,de sohasem leszel jó a fejed tetejére is állhatsz!
válasza:Utolsónak igaza van!
Sohasem leszel jó. Ha játszótérre viszed az lesz a baj. Ha nem viszed sehova akkor meg az. Ha segítesz megírni a leckéjét akkor az,ha nem segítesz akkor meg az.
Ha veszel/vesztek fagyit akkor az lesz hogy minek tömitek édességgel,ha nen vesztek akkor meg az hogy még erre sem vagytok képesek.
Csináld ahogy jól esik. Szeret a kislány ez a lényeg. Az ő lelke a fontos nem az anyukáé.
válasza:Soha nem fogsz tudni változtatni, mert az agyát nem tudod átmosni.
Én is ilyen helyzetben vagyok, csak én vagyok az anyuka. A volt férjem évek óta azzal a nővel él, akivel megcsalt. A fiam imád oda járni, a csajjal is kijön, járnak programokra. Engem nem zavar. Nyilván ez egy út volt, kellett az idő, de én megtapasztaltam azt is, amikor a fiam nem akart menni, és az az igazán pokol. Szerencsére partnerek voltak, tudtunk beszélni sokat a helyzetről és megoldódott. Engem nem zavar a nő, amíg a fiamat nem bántja (lelkileg), a fiamnak az a jó, ha több ember is szereti. De ezt én rendeztem magamban, senki más nem tudott volna segíteni.
válasza:Szia! én a másik oldal vagyok. A gyerekem apjának van új párja, akit a fiam imád. Ezzel nincs is baj. Örülök neki! viszont mivel csak a szünetekben, szabadság idő alatt van vele, velük, így azt látja, hogy ott körülötte forog minden.
Így volt már egy-két beszólása, hogy jobban szeret náluk lenni...
hát eléggé rosszul esett, mert ő még nem fogta fel a különbséget, hogy anyának itthon van házimunka, dolgozni jár...stb. a "pótanyának" pedig akkor csak RÁ kell hogy ideje legyen, mert a saját gyerekei már nagyok...
próbáld ebből a szemszögből nézni a helyzetet. Az anyának nem lehet egyszerű dolga, főleg, hogy egyedül neveli, szerintem. Persze ettől még nem kéne ellenetek hangolnia a gyereket....
én magamban "lerendeztem"...velem van többet a fiam, és hozzám kötődik jobban....de örülök, hogy rajtam kívül másra is számíthat :)
próbáljatok beszélni erről!
Köszönöm mindenki válaszát! Jó azért azt látni, hogy vannak mások, akiknek ezt sikerül/sikerült megoldani. A lényeget egyébként többen is kimondták: a gyerek. Hamarosan én is "igazi" anyuka lehetek, bár azt nem tudom megérteni, hogy ő miért nem a gyereke érdekeit nézi. Az neki miért baj, ha engem is szeret? Nyilván soha nem leszek az anyja, de lehetnék valakije akire számíthat.
Egyébként csak, hogy a félreértéseket elkerüljem és hogy a helyzetet pontosítsam: amikor elváltak a kislány még picike volt, egyértelmű volt, hogy az anyja mellett kell lennie. Most, hogy iskolás pedig nem tartjuk jó ötletnek azt, hogy kettő helyre járjon haza. Egyszer ide, máskor oda. Persze nálunk is van szobája, de azt akartuk, hogy az otthona az anyjánál legyen, amellett, hogy hozzánk is jön. A párom egyébként nagyszerű apa, gondoskodik rólunk.
A baj egyre inkább kezdem azt hinni, hogy az hogy az a kislány anyja egyedül él azóta és úgy foghatja fel, hogy a lányától is meg akarom fosztani. Sajnálom, mert ez nem igaz. De lemondani róla, nem vagyunk hajlandóak.
válasza:Ahogy írták is, ezt az anyának kell feldolgoznia, és nyilván nehezen tudja az esetetekben. Lehet, hogy ő is úgy érzi a válást felfolgozta, csak épp minden zavarja a volt férjével kapcsolatban, ez a semmit sem jó bármit tesz típusú dolog. Ha lenne egy új párja, lehet javulna a helyzet. Ha a kislány örömmel mesél otthon a veletek eltöltött időről, és az anyja féltékenységet érez, akkor nehéz dolgotok lesz, de addig jó amíg nem tiltja a találkozókat. A féltékenység zöld szemű szörnyet meg nem a józan ész és észérvek irányítják, mint tudjuk.
A másik, hogy azért valamennyire neked is nevelni kell a gyerkőcöt. Nálunk az a helyzet, hogy én is 10 évvel fiatalabb vagyok az exnél, de itt az anyának már volt új párja, elöbb mint az apának, féltékenykedés nem volt. Elfogadtuk egymást, a gyerek engem, az anyja is, én pedig,hogy készen kaptam egy mini családot, mégha csak hétvégére is. Még igy is nehéz néha, hogy mindenki jóban van mindenkivel.
Először próbáltam a nevelésből kimaradni, nem állást foglalni, de rá jellett jönnöm, ha a gyerek szeret, felnéz rám, akkor nem lehetek más állásponton mint az szülők, hanem azokat az elveket kell követnem, ergo adott helyzetben szülőként viselkedni, különben én leszek az engedékeny, az akihez lehet menni könyörögni, a jó fej. És ha ez ellentétes az anyja nevelési elveivel, akkor jöhet elő az hogy a gyerek az anyjához vágja, hogy de ezt apunál lehet és már is vihar van a biliben.
Itt nem arra gondolok, hogy most édességet ehet e, meg nyilván vigyétek el sok helyre.( előttem is az volt jellemző, hogy az apja vitte a költségesebb, egész napos gyerekprogramokra, amire az anyjával, nem jutottak el, de ez így is van rendjén, hisz dedikált időt kell az apának kihasználnia, nyilván nem azon a másfék napon fog takarítani, ügyet intézni.)
Hanem arra, hogy egy ellenkezést, egy mini hisztit hogyan kezelek, kezdődő kamaszkort, akaratos habitussal. A mozaikcsaládos gyerekek előbb utóbb gyönyörűen megtanulják, hogy mi a szokás otthon és mi a másik szülőnél. Én sem pótlék, sem barát nem vagyok a gyerek szemében, hanem apu felesége, ahogy van anyu férje is, akit szeret. A gyerek jól kezeli, a szülők is. Féltem, hogy nem működik majd, én magam gyerekként azt láttam, hogy nálunk nem tudták a szüleim kezelni a helyzetet, szerencsés vagyok, hogy most sikerült megoldani.
Egy szó mint száz, az anya hozzáállásán múlik a nagyobb rész, ezen változtatni nehéz neked. Kitartás. Minden jót kívánok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!