Van itt rajtam kívül olyan anyuka, aki egyáltalán nem tud autót vezetni?

nekem sincs jogsim,meg autónk sincs.sőt a páromnak se tette le.(pedig mind2en elkezdtük csak abbahagytuk.hát elég nehézkes a bevásárlás,de azért sikerül a nagybevásárlást ugy megoldanom,h vagy a szüleimmel,vagy az egyik barátunk elvisz minket kocsival.falun lakunk és ha valamiből kifogyok és gyorsan kell akkor sajnos marad a buszozás a gyerekkel a babakocsiban.remélem azért nemsokára már sikerül elmenni valamelyikünknek jogsira,mert ez igy sajnos nem a legjobb helyzet.

/S/

Én nem tudok.

Nem is akarok.Autónk van, de én biciklizni is utálok, nem hogy autó.....nem nekem való:)

Én inkább sétálok, vagy ha nagyon muszáj buszozok.Ha párom itthon van akkor autózok....Ő visz:)))))))

Az autó és köztem levő viszony ennyiben ki is merül.

Nem érzek elszántságot hozzá.

nincs jogsim, a páromnak van, és a kocsival is ő jár. Mivel engem nem engedne amúgy sem a volánhoz (a kocsi munkaeszköz, ha összetöröm, megszívtuk, neki meg azért már van 12 éves rutinja), így csak akkor lesz jogsim, ha lesz saját autóm is. Vásárolni, városba, mindenhova Apa visz minket. Szakít rá időt.

(A)

A 18.14-es választ mintha én írtam volna.

Anyósékkal élünk mi is, és mindenkinek van jogsija, beleértve engem is, de nem merek vezetni. 2 autó áll a garázsba, és ha a párom nem ér rá, akkor anyós vagy após fuvaroz minket. Vagy a nagy sárga busz. A fiam ezt szereti a legjobban.

Hátránya, hogy mindig rá vagyok szorulva valakire. De akkor is félek vezetni, a gyerekkel a hátam mögött pedig egyenesen rettegnék, hogy baja történik miattam.

Szia!

Nekem 15 éve van jogsim, de csak 4 éve vezetek. Régebben nem mertem, nem akrtam, gyáva voltam....

Aztán egyszercsak megelégeltem a dögnehéz szatyrok cipelését, reggel a buszon a tömegben a foghogyma bűzt, este a testszagú tömegnyomort. Utáltam, hogy a 15 perces út helyett 45-50 percet utazom a melóba, ráadásul a bérletért (külterületi és kombi) annyit fizettem, amiből egy hónapra bőven megtankolom a kocsit, és nem csak melóba járok vele. Összeszedtem a bátorságom, és a gyüjtött pénzemet, és vettem egy kisautót. Ezek után megválltozott az életem. A munkába vidáman autózva, rádiót halgatva utazom. Rengeteg időt megspórolok, és eljutok időben mindenhová. Most, hogy itthon vagyok a 17 hónapos lányommal, kevesebbet használom, ha szép idő van, akkor inkább babakocsizunk. Viszont rossz időben, vagy ha cipekedni, nagybevásárolni kell, akkor egyszerűen fantasztikus! Igaz, hogy így gyereküléssel, és babakocsival kicsit nehézkesen férünk be a kisautómba, de nagyobbra nem futja (örülök, hogy legalbb ez van).

Biztatok mindenkit, hogy aki teheti vágjon bele, és autózzon, mert egész más lesz tőle a világ:)!