Nem bírom tovább. Mi baj van velem?

Szia! Egy (gyerektelen) barátnőmnek hasonló tünetei vannak, mint neked, őt is kivizsgálták mindenfelé, a vége az lett, hogy pszichésen refluxszerű tüneteket produkál, javaslat: „lazuljon el”. Frankó, csak hát ugye hogyan lazuljon el valaki, aki világ életében vágyott rá, hogy családja legyen majd, és közel a 40-hez még pasija sincs épp. :(

Ezt csak egy példa arra, hogy nem csupán gyerekesekkel fordulnak elő ilyen dolgok. Másrészt pedig szerintem mindenkinek vannak olyan periódusai, amikor „nyűgnek érzi” a gyerekeit (csak néhányan nem vallják be), ettől nem vagy rossz anya.

Tulajdonképpen úgy is felfoghatjuk, hogy a szervezeted jelez, hogy kellene egy kicsit magaddal is foglalkoznod. Az tény, hogy nagy valószínűséggel valamiféle életmódváltás segítene neked, de tudom, hogy ez baromi nehéz. Gondold át, mit szeretsz csinálni, és szakíts időt rá a gyerekek mellett, rendszeresen! Mondanám, hogy járj jógázni, relaxálni, meditálni, sajátítsd el az autogén tréninget, ezek mind baromi jól kikapcsolnak, és erőt adnak. Persze van, akinek aktívabb tevékenység kell, futás, tánc, aerobik, és olyan is, aki mondjuk egy origamiszakkörben tud igazán ellazulni molyolás közben.

Tény, hogy tenni valamit sokkal nehezebb, mint bekapni egy Xanaxot, de megéri, az önbecsülésedet is javítja. (Számomra döbbenet, mennyien szedik ezt a gyógyszert, hallottam pszichiáterről, aki azzal a dumával ajánlotta a páciensének, hogy „én is ezt szedem”. :))

Biztos lehet pszichés alapon is, de engem életemben 2x akartak orvosok meggyőzni arról, hogy a tüneteimet csak beképzelem és mindkétszer kiderült, hogy nincs igazuk.

Először 20 éves voltam, amikor azt mondták, hogy idegi alapon érzek gombócot a torkomban. Én tudtam, hogy ez nem igaz. Boldog, kiegyensúlyozott szerelmes fiatal voltam akkor. Persze kiderült, hogy krónikus mandulagyulladásom volt.

A másik eset 34 évesen volt, szülés után 1,5-2 évvel. Gyakori rosszulléteim voltak, minden nap, de nem egész nap. Én is rengeteg orvosnál jártam, minden leletem negatív volt, de nekem annyi erőm nem volt, hogy a gyereket ellássam. Már fekve is szédültem. Mivel nem találtak semmit nekem is dilibogyókat akartak adni, de én akkor is tudtam, hogy nem idegi alapon van. Aztán én magamtól rájöttem, hogy az allergiagyógyszerem mellékhatása.