Van itt vagy ismertek olyan anyukát, akinek 3 gyermeke van, és nem vezet? Hogyan boldogul?

4 gyereke van és simán. Nem a világ végén él, hanem egy jó tömegközlekedésű városban ill. a lakóhelye közelében minden elérhető gyalog is (iskola, óvoda, patika, orvos).

Mi is simán megvagyunk nem csak vezetés, de kocsi nélkül is. Igaz, nincs 3 gyerek.

Itt vagyok. Van biciklim, buszjegyem, jó a tömegközlekedés errefelé. Az iskola, óvoda 10 perces sétatáv. Különórákra télen busszal, jó időben bringával járunk. Amíg nem tudott a középsőm biciklizni, utánfutóval vittem 2 gyereket, edzésnek is szuper. :D

A férjem szerencsére rugalmasan dolgozik, a messzebb lévő programokra igyekszik hazaérni, és ő elviszi a gyerekeket.

A Dédit meglátogattuk már vonattal, de ha Apa is ráér, persze egyszerűbb kocsival.

Na, hát így boldogulunk. :)

Nekünk két gyerekig egyáltalán nem volt autónk. Nehézkes volt, alig tudtunk valahová elmenni, Budapest peremkerületén laktunk, a közelben nem sok minden volt, persze babás programok még igen, de ismerősök/barátok a városban laktak, minimum egy órára.

Nekünk az oviig is buszra kellett szállni, és nekem a hátam lerobbant, kiderült hogy van egy gerincproblémám, ami kezeléssel szinten tartható, de nem szabad emelnem.

Na már most egy kisgyerek, plusz egy babakocsi fel-le pakolása a buszra napi 2x az sok volt...

Szerencsém az volt, hogy 19 évesen megcsináltam a jogsit, bár nem vezettem és nem is ültem autóban utána, szóval kellett kicsit gyakorolnom, de belejöttem.

Most várom a negyediket, nem tudom elképzelni autó nélkül, pedig nem csak azzal járunk, az iskolásaim bent a városban tanulnak, a metróig megyünk autóval, onnan tömegközlekedés, és már ez is nagy segítség.

Van egy barátnőm, ők nyolcan vannak testvérek, és akkor lett egy Trabantjuk, amikor már 5 gyerek volt.

Na ő azért mesélt hajmeresztő sztorikat, amikor becsukódott a buszajtó, és néhány gyerek lent maradt,a többi fent anyukával... Ááá.

Manapság a vilag közepe az autó anélkül sokan 5 percre nem sétálnak...

Ahogy kinézek az ablakon látom az ovit, a sulit éppen nem de 200 méterre van kb. A bolt annyi se. A munkahelyem 2 perc séta után 5-8 percnyi buszozás ami pont addig visz.

Van jogsim de minek.. feleslegesnek tartom az autót. A belváros lassú tempóban is 15 perc gyalog... de ha busszal mennénk a házunk előtt a buszmegálló, 2 megálló és ott a város. A parkolóhelyről se lenne közelebb néhány helyen...

Sőt azon nevettem, hogy még amikor szüleimmel laktam a szembeszomszédom 5 percre járt dolgozni gyalog de kocsival ment. Mire kinyitotta a kaput, kiállt és vissza bezárta több, mint 5 perc eltelt.

Nevelőapám meg a postára is autóval megy 10 percre van tőlük, még az első tavaszias meleg időben is amikor alig vártam már, hogy tudjak sétálni egyet.

Nem értem ezeknek mi az értelme és nem is érdekelne, ha másokat se érdekelne az, hogy én meg felesleges pénzkiadásnak gondolom meg felvágásnak, sőt, az autó státusz szimbólum lett ma már.

Egyenlőre 2 gyerekünk van, de tervben van már a harmadik, és megbeszéltük, hogy még előtte leteszem a jogsit, hamarosan neki is kezdek.

1 gyereknél még nem volt gáz, régen is megszoktam, hogy minden hova sétálok, meg buszozok. De mióta ketten vannak, már nehezebb. Ugye kevesebb az időm, több a tennivaló, és már nyűg, hogy minden hova csak gyalogszerrel tudok eljutni, és a gyaloglásra megy el csomó időm. Azért sokszor kocsival fele annyi idő alatt el tudnám intézni.