Agresszív lett a férjem mióta megszülettek a lányaink. Mit tegyek?

Köszönöm a válaszod!Természetesen nem a gyerekek előtt veszekszünk.Nem is hagynám,az alvásidejét kitolni már nem tudnám neki,mivel így is 8-9 órát alszik,egy rosszabb nap esetében 7 órát.Megütni nem ütött meg még,csak én tartok attól,hogy egyszer egy hevesebb kirohanása következtében sor kerül rá.(Bár mint írtam erről is beszéltem vele,ő azt mondta ezt soha nem tenné meg.)Harmadik fél nem hiszem hogy lenne,mert sosem túlórázik,sosem késik a munkahelyéről.Tudom,ha ez nem változik,akkor nem lesz más lehetőségem mint hogy elmenni,viszont a 4 év együttlét és az hogy szeretem ezek ellenére is,arra késztet,hogy próbáljam meg megjavítani a dolgot.Nyilván azt fogom mérlegelni a gyerekeknek mi a legjobb,de tényleg nem értem hogy miért változott ennyit olyan hirtelen.Próbálok beszélni vele,de ő csak azt mondogatja hogy mindig vádolom valamiért,és hogy fenyegetőzök hogy elmegyek a gyerekekkel.Mondtam neki,hogy ez nem fenyegetőzés,de nem bírom sokáig így,ilyenkor normális lesz 1-2 hétre , majd kezdi elölről ezeket a düh kitöréseit.(általában mindig apróságok miatt)

Nem hinném,hogy túl alázatos lennék,az hogy azt akarom,hogy boldog legyen,és rossz látni,hogy hirtelen ilyen lett,nem hiszem hogy azzá tenne,és igen segíteni szeretnék neki,mivel fáj ez az egész.(Hogy értetted,hogy pont ezzel rontottam el?)Azt hinném ha próbálok a kedvében járni akkor újra boldogabb lenne.Nehéz ügy ez bárhogyan is nézzük.

Természetesen nem fogadható el a magatartása,ezért is segítenék neki helyrejönni.Valószínű (lehet naiv vagyok) túl sok lett neki a felelősség,a munkahelyi stressz,és mivel az ikrek nem könnyítik meg a dolgom, ő is segít a nevelésben(Bár ez így van rendjén).Szóval,amíg lehet küzdök azért,hogy kikerüljünk ebből az időszakból,nem gondolnám,hogy alapból nem szeret,és már nem akarja ezt az egészet,csak egyszerűen lehet hogy annyira mélyponton van,hogy így adja ki magából(düh kitörések).Ezen az állapoton lenne jó segítenem valahogy,úgy hogy jó legyen neki is és én se sérüljek a veszekedések során kimondott szavakból lelkileg.

Nagyon kusza ahogy írom,elnézést érte,de felzaklat az,hogy tehetetlennek érzem magam.