Vállaljunk úgy még egy gyereket, hogy fogalmam sincs mikor meg mit fogok dolgozni, ha óvodás lesz?

Hasonló cipőben járok. Az első babát úgy vállaltuk, h nekem épp nem volt munkám, 1 éve munkaügyis tanfolyamra jártam akkor, amikor elkezdődött a lombikunk. 32 éves vagyok, nincs hová visszamennem és nem tudom, hol fogok dolgozni, mert a szakmám telített, váltanom kell, csak nem tudom, mi kelendő, mi az, ami nem pénzkidobás lenne, amivel tuti lesz munkám.

De az biztos, h nagy korkül. lesz a gyerekeink között, mert én csak úgy vállalok másodikat, ha dolgoztam előtte.

Én a mostani agyammal, két gyerekkel (4 éves, 6 hónapos), már nem biztos,hogy így csinálnám. Igaz nálam sok körülmény eléggé zűrös, anyukám meghalt, segítségem csak anyósom van, de ő még dolgozik, nekem vissza kellett a baba mellett állnom a családi céghez, heti x órában dolgozni. Emellett főzés, háztartásban annyi segítségem van,hogy két hetente jön egy takarítónő. Apukámat is nekem kell "gondoznom". Tegnap is álltam a konyhában este 6-kor főztem a Naggyal, a férjem a Kicsit ringatta, mert fogzik és nyűgös, és az jutott eszembe, hogy te jó Isten hova tűnt az életem. Magamra néztem, melegítő, összecsapott haj, mert tegnap pont úgy jött ki a nap,hogy vagy a babát nyugtattam, vagy dolgoztam, hogy szinte fésülködni sem volt időm. Majdnem elsírtam magam, és ez nem az első eset. Mivel kevés a segítség, nagyon ritkán tudunk a férjemmel kettesben elszabadulni, és mire végre este minden gyerek elalszik és odajutnánk,hogy felnőtt társalgást folytassunk, sokszor valamelyikünk elalszik.

Apukám a Naggyal el van, de a cég miatt sok neki is még a munkája, így ő sem tud annyit segíteni, ami jól jönne.

Én arra jöttem rá,hogy van két fajta anya. Az egyik, aki játszva "feláldozza" magát, és a mindene a gyereknevelés, meg van a kicsit önzőbb anya, akinek esetleg más is kell. Én sajnos vagy nem sajnos az utóbbiak közé tartozom. Igen, nekem sokszor jól esne, ha spontán el tudnék menni vhová, jól esne mondjuk a férjemmel elmenni legalább egy napra kettesben vhova, jól esne néha, pár hetente elmenni egy pohár bort meginni a barátnőkkel. Egy luxus van az életemben, a futás. Heti 3x megyek, de azt is olyan logisztikával, hogy ki vigyázzon addig a gyerekekre,hogy ihaj. Viszont ennek "ára" van, mert ha anyós arra az egy órára elvállalja a Kicsit, akkor már a héten többre nem igazán tudom megkérni.