Van itt olyan anyuka aki 40 évesen vagy afelett szült?

Nem lesz semmi baj. Okosok meg mindig vannak, akár korán szülsz, akár későn, akár egyet, akár többet. Valaki úgyis tutira megmondja, miért rossz úgy, ahogy csinálod. Rájuk se bagózz!

Ui: engem anyukám 23 évesen szült, én az elsőnél 30 voltam. Édesanyám szerint sokkal bátrabb, könnyedebb kismama voltam nála, mert ő babakoromban másoddiplomázott, és hulla fáradt volt mindig.

Csak érteném miért gondolja mindenki, hogy lerobbant vén nyanya minden 40-42 éves nő.

Én speciel 41 vagyok, van egy 3 éves lányom. Hetente háromszor simán lefutom az 5 kilométeremet, nem fáj semmim, bírom az iramot, pedig a gyerekem mindig örökmozgó volt, és soha életében nem volt jó alvó... Még tervezek egyet szülni, és nem gondolom, hogy bottal fogok járni utána...

én 44 éves voltam, amikor a kisfiamat szültem. :) ő a harmadik gyerekem, most 8 hónapos.

nekem a terhesség csak a szokásos módon volt nehéz. ugyanolyan problémák voltak, mint fiatalabb koromban... na nem nagy dolgok szerencsére, alacsony vérnyomás, vérszegénység, vashiány, gyakori pisilés, ilyesmi...

a szülés programozott császár volt, de nem a korom miatt, hanem neurológiai ok miatt, nem szabadott erőlködnöm.

nehezen épültem fel belőle, de itt szintén nem a koromat hibáztatom, hanem mert nagyon alacsony a vérnyomásom, és nagyon sok vért vesztettem, az eleve nem sokból.... elájultam amikor megpróbáltak felállítani az ágyból.... 70-es volt a vérnyomásom, alig éltem, 3 egység transzfúziót kaptam, mire 24 óra elteltével úgyahogy fel tudtam tápászkodni.... de még napokig nagyon gyenge voltam, alig akartak hazaengedni.

azóta jól vagyok, az egyetlen negatívum, amit észlelek a korommal kapcsolatosan, hogy fájnak a térdeim, tehát nem tudok térdelni, guggolni. a játszást a babával úgy kell megoldanom, hogy ha ő a földön vagy nagyon alacsonyan van, csak hajolni tudok hozzá, letérdelni nem.

ennyi a problémám. :) szerintem ez még elviselhető.

egyébként a világon semmi más hátrányát nem érzem még egyelőre a koromnak.

nyilván nem tűnök már 20-25 éves fruskának, de reszketeg öreganyónak sem, tök simán "elvegyülök" a többi anyuka között mondjuk az orvosnál.... és meg kell hogy mondjam, nem is tapasztaltam soha egyetlen ferde pillantást, vagy kritikus szót sem! sem orvostól, védőnőtől, kollégáktól, szomszédoktól, stb. mindenki őszintén örült és gratulált a terhességemnek és a babának!

ezzel persze nem akarok senkit felbíztatni, vagy kampányolni meg semmi ilyesmi. de szerintem vannak problémák fiatalon is, meg idősebben is, ezt előre nem tudhatod.

mindenki szüljön akkor, amikor úgy dönt, hogy neki jó.