Miért változott meg a baba óta? Mi történt vele?
párommal most leszünk áprilisban 4éve együtt!nagyon szerett(j)ük egymást!sokat beszélgettünk,nevettünk,bújtunk össze!láttam a szemeiben a csillogást ahogy rám nézett!éreztem,h mellette életem végéig a helyem,mert ő kell nekem így elhatároztuk,h jöhet a baba!meg is született tavaly augusztusban Kislányunk és azóta semmi se ugyan olyan!ha elkezdünk kommunikállni az veszekedésbe torkollik!nem képes elöre törni,semmi célja az életben,h jobb legyen!anyóséknál élünk amit én szeretnék majd megszüntetni,hisz az a norma ha az ember vágyik saját kecóra,ami sajna majd hitelböl megy!erre ő meg azzal jön,h minek nekünk hitel,majd nem tudjuk fizetni és akkor bukunk mindent,szépen maradjunk anyóséknál!aha.....!!!!megkérem valamire és tojik rá,nem segít semmiben!ha valaki jön hozzánk akkor nagyon tud tetszelegni a Kicsivel,de amikor senki sincs nálunk akkor könyörögnöm kell,h egy kicsit foglalkozzon vele,h legalább el tudjak mosogatni!sokat jár el itthonról 7köznap:meló majd haverok,sörözgetés,pókerezés,stb...folyton a saját kis dolgaival van el,de annyi nincs benne,h segítsen rendet tenni!nem,inkább leül a gépe elé....arról nem is merek írni,h a nemi életünk a béka feneke alatt!esténként ő gépezik én meg szopi után tv-zek,majd mire ágyab kerülök fáraddtan addigra ő már alszik!reggel elköszön,h melóba megy és este 7ig nem is jön haza!ezt neki nem mutatom és nem is mondom,de a Kiscsajszim fontosabb lett,mint a párom és nem az van,g mindkettöt ugyan úgy szeretem!már nem tudom a párom úgy szeretni,mert úgy érzem,h csalódtam benne!nem ilyennek ismertem meg őt!anno segítőkész volt,áldozott,lemondott,ezért is mertem belevágni a babaprojektbe,de most,mintha nem is ő lenne!pl:haza mentünk a kicsivel a kórházból erre elment este haverozni!az elsö éjszakánk otthon a picivel erre ő meg lelép,mondván,h a többiek miatta jöttek össze,h őt ünnepeljék!(elötte már többször megünnepelte)lehet,h ez az igazi énje csak eddig nem vettem észre?nagyon azon vagyok,h elhagyjam,mert nekem nem kell egy alkesz,ippek keresek valamennyit,anyámék nyakán élek pár!tudom,h jókor jövök rá,hisz ott a Kismanónk:életem eddigi legjobb döntése volt,h megszültem őt,de nem bírom tovább az apukáját elviselni!szarik ránk,szarik a jövöre,szarik mindenre
mitévö legyek?hogyan tudnám helyre hozni,ha lehet-e ezt egyálltalán?az is lehet,h nem is akarom már helyre hozni?vagy ezt csak az elkeseredés mondattja velem?
bocsi a hosszu monológért
Szia!
Először is nagyon sajnálom, hogy így alakult. Tudod..ha egy ember így viselkedik,ahogyan leírtad ebből már semmi jó nem lehet. Nagyon sok nő jár veled egy cipőben, mert ugye azt azért tudhatjuk mi nők, hogy valamilyen szinten "magunknak" szülünk, mert egy férfi teljesen máshogy áll a dolgokhoz. Tisztelet a kivételnek...
Most ezt műveli,sosem lesz más.. ne várd,hogy valaki egyhamar megváltozzon, mert nem fog..legalábbis nagyon nagy erőt kéne vennie Magán..
Nagyon sok évvel ezelőtt Én pont így nőttem fel, pici korom óta lesz@rt az Édesapám,mert neki fontosabb volt a kocsma, meg a haverok.. Anyukám várt várt várt és várt... és semmi eredmény.. 10 év házasság után elvált tőle, DE ma már rájött , hogy sokkal hamarabb is megtehette volna.. könnyebb lett volna neki esetleg új partnert , társat találni... Írd össze egy papírra a jó és a rossz dolgokat...mérlegelj, csak akkor tervezz ezzel az emberrel, ha esetleg később majd tudnád egyedül fizetni a hitelt, rezsit, stbstb...
Mert lehet , hogy úgy jársz mint Anyukám, és az borzasztó helyzet, mikor minden probléma a Te nyakadon van...
Gondold át, MÉRLEGELJ, és Sok sikert, kitartást...
válasza:
válasza: válasza: válasza:most lehet le leszek pontozva, de: láttam már pár házasságot tönkremenni a gyerek születése után. akié megmaradt ugyanolyannak, mint a mienk, azt nem adják ám ingyen! dolgozni kell érte, keményen és sokat, és FŐLEG a nőnek, hiszen ő a "házi tűzhely őrzője :P". szóval róla mindent leírtál, nem helyesen viselkedik. de mi van Veled? Te mennyit változtál? nem lettél slamposabb, fáradtabb, ingerlékenyebb, hogynemondjam HISZTIS? szóval először Magadba nézz, és ha már ott nincs sepregetni való, akkor ráérsz a pároddal foglalkozni! egyébként anyóséknál lakásnak annyi előnye van, hogy tudnak segíteni :) nekem az utcában lakik anyósom, én a gyerekem 1 hós korától akkor mentem fodrászhoz, kozmetikushoz, sportolni, vásárolni stb. amikor akartam, mert volt aki segítsen! van akinek senkije nincs közel-távol, gondolj bele, annak milyen nehéz lehet...
28/N
válasza:Nálunk ugyan ez a szitu.... tegnap este sem volt itthon.... én meg folyton egyedül a gyerekkel, semmi segítség. Szarik mindenre , de ő elvár tőlem mindent... :(
U.I. Szerintem mi ismerjük egymást :P :) Szia :)
válasza: válasza:Hát le kellene ülnöd és ezt a párodnak elmodani. Nem veszekedve, nyugodtan, higgadtan.
Elmondani mindent, amit ide írtál.
Vagy csak mutasd meg neki a kérdésedet... Szerintem az is elég lenne...
Ha nem változik semmi, hát pakolsz.
Köszönöm a válaszokat!nagyon kemény döntés ez,h mit is tegyek,mert nem szeretném azt se,h csonkacsaládban nöjjön fel a Kicsi,de azt se szeretném,h kikészüljek!valamelyik nap is részegen jött haza(már nem elöször) és megmondtam,h nem nyúlhat az nap a picihez,egyálltalán nem nyúlhat!de,h ő szeretne,mire mondtam,h akkor kellett volna erre gondolni mielött így hazaállíott!ddig semmi következménye nem volt ennek,de mostmár vége...másnap reggel könnyes szemmel közölte,h soha többet nem jön haza részegen(ezt már hallottam) és hogy nem aludt éjjel,mert attól félt,h mire fel kell mi már nem leszünk otthon!
9:17-es válaszoló,honnan ismerjük egymást?írj az e-mailemre
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!