Legális gyerekrablás?

A 20 éves, amerikai Amy Jakobsen Bjørnevåg-tól azért vették el 19 hónapos kisfiát, mert lassan akart átszokni az anyatejről a szilárd táplálékra.

Egy szlovák férfitől és hallássérült norvég feleségétől azért vették el 2,5 hónapos, Maxine nevű kisbabájukat, mert a “szakember” nem tartotta kielégítőnek a szülők és a baba közötti szemkontaktust.

A brazil lánynak egy 2 éves és egy 1 éves gyermeke volt. Amikor 20 évesen a harmadik babáját várta, a Barneverten úgy döntött, hogy túl fiatal még a gyerekneveléshez, és “megelőző jelleggel” elveszik tőle a gyermekeket. Daiane Olaszországba menekült szülni, hogy legalább legkisebb gyermeke vele maradhasson

Különösen botrányos módon vették el a kisbabáját May Lund Nikolaisentől. Amíg a kórházban lábadozott a szülés után, behívták a Barnevertenhez egy beszélgetésre, aminek a végén közölték vele, hogy a babát már el is vették tőle, mivel ő “túl fáradt és kimerült” ahhoz, hogy jól gondját viselje. May ezt értetlenül fogadta, hiszen felnevelt már egy 20 évest, akinek a kapcsán semmi ügye nem volt a hatósággal. Gyorsan taxit fogott és lélekszakadva sietett a kórházba, de ott már csak hűlt helyét találta az újszülöttjének.

Ez is rendben van szerintetek????

sose vezetek ittasan, nehogy már egy pohár bor miatt elvegyék a jogsimat...ugyanaz a szitu.

Nem nem ugyanaz mert egy gyerekről van szó,akit egy életre megnyomorítanak,hogy elválasztják a szüleitől,testvéreitől.

De nem hiszem,hogy olyan ostoba vagy,hogy szerinted ez semmiség.

Elolvastad a cikket??? Gondolom nem,mert akkor nem írnál ilyet..

és most nem a pofonról beszélek...olvasd el légyszives.,

Én is ezt kérdezem, olvastátok a cikket?

"A norvég gyermekvédelmi szabályok rendkívül szigorúak. A szülőknek nem csak elfenekelniük nem szabad a gyermekeiket, de a hangjukat sem emelhetik fel, még fegyelmezésük közben sem. Sőt a gyerekek már egészen zsenge koruktól beleszólhatnak a nevelésükbe is. A rendelkezések értelmében a hatodik életévét betöltő gyermek véleményét a szülei bánásmódjáról „a legnagyobb figyelemmel” kell megvizsgálni és elemezni, 12 éves kortól felfelé „jelentős előnyben” kell részesíteni, 15 éven felül pedig a gyermekek a bíróságon támadhatnak meg a nevelésükkel kapcsolatos bármilyen szülői döntést, eljárást."

A családon belüli erőszakot mélyen elítélem, de ez nem normális. Ha a 15. életévét betöltött lázadó kamasz gyerekedet próbálod jobb belátásra bírni adott témában, akkor még a hangodat sem emelheted fel, mert netán feljelent?

A 6. életévet betöltött (ÓVÓDÁS!!!) gyerek pedig ne véleményezze a szülei nevelési elveit, mert nincsen velük egy szinten. A legtöbb gyereknevelési könyvben le van írva, hogy ha a gyereknek nincsenek felállítva a megfelelő (védő)korlátok, lefordítva, mindent szabad neki, amit akar, az ugyanúgy szorongóvá teszi, mintha túlságosan korlátoznák.

A legnagyobb veszélye talán az, hogy a gyerek dacból, vagy akár hisztiből kiejti a száján azt, hogy apa bántott, már viszik is a gyereket, pedig ezt ő sem akarná komolyan, ha fel tudná mérni a helyzetet.

Általánosságban az a véleményem erről a gyakorlatról, hogy nem normális.

Csak egy példa: az ovis gyerekem tegnap toporzékolva ordított, mert apa megmondta neki, hogy csak fürdés után kap meg egy üres dobozt, de utána játszhat vele. 10 perc után felemelte a hangját, mert az ember türelme véges. Ha Norvégiában élnék, ma már nem velünk lakna a fiam, elszakították volna tőlünk és a testvérétől, egy nyomorult hiszti miatt, aminek pár perccel később vége lett, és együtt tologatták a tesóval a dobozt.

Ez lenne a gyerekvédelem? Kit védenek az ilyen szabályok, most komolyan?