Mi tortenik velem?
Fel eves kisfijunak vagyok az edesannya..
A gyerkocre panaszom nemlehet, atlagostol jobb babacska..
De ezt rolam mint anyarol mar kevesbe lehetne elmondani.. egyre turelmetlenebb vagyok, idonkent haragos, hirtelen es agressziv.. ugy a kicsivel es a ferjemmel is..
Erzelmileg mar majdnem teljessen elhidegultem es elidegenedtem a gyermekemtol es lassan a ferjemtol is..
Felek hogy meg ennel is jobban elfajulnak a dolgok.. :(
Egy ideig ugy voltam ezzel h atmeneti depresszio.. de sajnos idovel csak fokozodik...
Forduljak orvoshoz? Vagy tenyleg elmulik egy ido utan?
Nem is feltétlenül orvos fog segíteni, én a védőnőt is megkérdezném, nincs-e a lakóhelyetek környékén olyan szakember, segítő szervezet, aki tud az ilyen élethelyzetből fakadó érzelmi válságban segíteni, mert szerintem ez az.
Van segítséged egyébként a gyerek ellátásában? Ha monotonok a hétköznapok, nem tudsz ebből valahogy kitörni? Pl egy-két órácskára rábízod a fiadat édesanyádra, anyósodra, és kettesben elszöktök a férjeddel valahova?
Tapogatózok és találgatok csak, mert át kéne gondolnod, olyan sok minden változhatott meg akárcsak az utóbbi néhány hónapban is körülötted, hogy mi válthatta ezt ki nálad.
Ahogy az első is mondta, az már fél siker, hogy felismerted, hogy valami gond van, és változtatni akarsz rajta. Ez nagyon fontos! Szurkolok, hogy jobb legyen!
Jól sejtem, hogy fél éve nem volt egy szabad órád sem egyedül vagy kettesben a férjeddel?
Nincs segítséged?
Nyugi, semmi helyrehozhatatlan. Gyakran előfordul a kismamáknál. Itt olvashatsz róla bővebben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!