Kisteso kerdes. Te mit tennel a helyemben? Bovebben lent

Nincs két egyforma terhesség és szülés, ettől ne félj. Amellett itthon egy együttműködő orvossal sokkal egyszerűbb minden, nem fogja hagyni, h 16 órát kínlódj.

Viszont van egy másik tényező: a haza költözés és a teherbeesés között várj legalább fél évet, h a lányod szokja a helyzetet, mert a két nagy változás nagyon meg fogja viselni.

Még egy: az, h a lányod körül nem volt segítség ne tartson vissza, itthon havi 30-40 körül már találsz olyan segítséget, aki napi pár órára kimegy hozzád és besegít akár a háztartásba, akár a gyerekek körül.

Neked kell tudnod. Ha szeretnél még egy babát/kis tesót akkor vágj bele, muszáj végigcsinálni a terhességet és a szülést, ami valószínűleg teljesen más lesz mint az első volt.

Ha nem szeretnél több gyereket akkor ne vágj bele.

Nekem 6 lesz a lányom. Borzasztó rossz emlékkel született, 15 óra alatt lett meg ügyeletesnél. Kértem/kaptam edát, de nem hatott. Téraránytalanság volt, a foki azt mondta, széles a csípőm, meglesz az. 4380 és 54 cm lett, szakadtam vágtak, vákuum ès könyöklés is volt.

Kistesót szerettünk volna. Mondtam, hogy okè, de fogadok dokit. Elmondtam neki az előzményeket, megígérte, hogy semmi ilyen nem lesz. Az uh alapján nem tűnt nagynak a baba, hasam sem volt nagy. Eljött a szülés, 2 újjnyira nyitva mentem be. De fájás nem volt. Kaptam oxycotint, jöttek a fájások, a bekötéstől számolva 2,5 óra alatt kint volt a második csajszi. Nem lett nagy baba, "csak" 4450 gramm és 53 cm. Semmi szakadás, semmi könyöklés. Csak vágtak.

A terhességekben is volt különbség. Elsővel semmi gond, mintha nem is lettem volna terhes, csak egyre nagyobb. A másodikkal a 20 héttől csípő, szeméremcsont meg mindenfèle fájdalom. A végére dúrva lett. Mondjuk nyár végén szültem, és ez elég forró nyár volt. Majdnem

3 hós a kisebbik csajom.

Látod nem minden terhesség és szülés más. Ne az előzőből indulj ki, azt felejtsd el. Nekem is nehezen ment, de megérte:)

"A parom nagyon szeretne egy fiut(ez termeszetes)a lanyom is abban a korban van hogy szeretne kistesot."

Ha lány lesz ott hagyja a kórházban? A kisteso megy vissza, ha sír?

Ilyen indoklással ne vállalj több gyereket. Nem fiut/lányt tervez az ember és nem kistestvert a már meglevonek, hanem gyereket.

Én is teljesen bizonytalan voltam. Az első nehéz szülés volt, sokat vajúdtam, fájt, végül császár lett, ebbe bele akartam betegedni, a lányom meg 1 éves koráig ordított (refluxos volt). Akkor azt mondtam, hogy soha többet nem akarok gyereket!

Aztán eltelt 5 év és úgy éreztem, hogy talán mégis jöhetne még egy baba... Addig aggódtam és féltem, amíg meg nem fogant! Utána nagyon vártam! Nagyon örültem, hogy szerencsém van és lehet még egy kisbabám. A szülés pedig az elsőhöz képest egy leányálom volt. Mindössze 4 óra alatt lezajlott és sokkal szebb élményként maradt meg bennem. A második lányom pedig maga az álombaba. Nyugodt, édes, vigyori manó! :)

Most 7 hónapos, és imádom! Nagyon örülök, hogy jött, és így teljes a családunk. A nagyobbik lányom pedig nagyon szereti, annyira aranyosak együtt. Mikor simogatja, ölelgeti a kistesóját, akkor azt kívánom, hogy az idő álljon meg egy kicsit, hagy csodáljam még őket! :)

Szóval, ha benned van a vágy, akkor az benned is marad!

A félelem meg egy dolog, az nem örök! A gyereked viszont maga a csoda, és sokkal többet tud adni, minthogy félsz a terhességtől meg a szüléstől... az elmúlik. A gyerekeid meg ott lesznek neked egy életen át, és nincs is ennél nagyobb és fontosabb ajándék.

De azért, ha nem fiú lesz, ne dobjátok ki! :D