Nálatok hogyan zajlott a névválasztás folyamata?

1. Fiúnév rögtön volt, lánynév kb a 3-4. hónapra.

2. Közös döntés volt, ami csak egyikünknek tetszett azt el is vetettük.

3. Férjemet is érdekelt, mint minden a terhességgel és a babával kapcsolatban, azóta is minden érdekli.

4. Igen.

5. Egyszerű legyen, magyar név legyen és passzoljon a vezetéknévhez.

1. Kb 1 hónap alatt találtunk mindegyikünknek tetszőt. Akkor voltam kb 4 hónapos terhes.

2. Közös, volt ami nekem tetszett, az neki nem, és fordítva. De sikerült megegyezni.

3. Nagyon.

4. Szerintem igen.

5. Tetsszen mindkettőnknek, ne legyen gáz = vagyis ne égjen vele a gyerek, ne csúfolják miatta, illetve hogy passzoljon a vezetéknévhez - ez volt a nehezebb része.

Mindhárom gyereknél ugyanaz volt a folyamat: olvasgattuk az utónévtárat együtt meg külön-külön, mondtunk egymásnak neveket, amik tetszettek. Így lettek nevek, amikre egyikünk sem mondta, hogy "kizárt hogy azt adjuk", ezekkel barátkoztunk, megnéztük a jelentését, stb. Ahogy teltek a hetek, egyre szűkült a nevek köre, míg végül meglett az igazi - legalábbis a két lányunknál. A fiunknál végig nem jutottunk teljesen közös nevezőre, így azt mondtuk, hogy az apja nevét kapja, ha nem találunk jobbat, és így is lett.

Ugyanazt a nevet választanánk mindhármuknak.

1. 3. hónapra kb

2. Közös, de inkább úgy kell elékpzelni, hogy én jöttem ötletekkel, és ő megmondta, hogy tetszik neki vagy nem

3. Hát, ő mindig azt mondta, hogy ráérünk még, elég akkor eldönteni, mikor tudjuk a nemét, szóval ő nem siettette. Én viszont akkor nyugodtam meg, mikor megvolt a fiú és a lánynév is.

5. Külföldön is érthető, leírható, kiejthető legyen, szép csengése legyen

Párom régóta kinézett egy lánynevet, én egy fiúnevet. Így az első kör adott volt. Utána kiderült, hogy elsőszülötteink ikrek lesznek. Ekkor mindketten választottunk még egy fiú és egy lánynevet. Megbeszéltük, hogy ha vegyes páros érkezik, akkor az én fiúnevem és az ő lányneve dominál. Ez félidősen eldőlt. Két fiú jött, így a választott fiúnevek kerültek előtérbe.

Utánuk egy baba jött. A lánynév adott volt, amit a férjem régen választott. A fiúnévben nem tudtunk megegyezni, mert bármit javasoltam, ő elvetette azzal, hogy "nem az igazi". Kezébe nyomtam egy naptára, hogy na akkor soroljad, mi tetszik. Fel voltam rá készülve, hogy majd jól megkritizálom én is a választásait. Belenézett a naptárba, és mondott egy nevet. Belém rekedt a kritizálni vágyás, mert érzeztem: ez lesz az... fiú lett ő is. :)

Igen, ma is ugyanezeket választanánk.

Az volt a szempont, hogy mit érzünk a névvel kapcsolatban. Régen úgy gondoltam, csak magyar neveket kapnak a gyerekeim, ezzel szemben egyiküknek van magyar neve, másik kettő germán eredetű.

1. Az elsőnél mivel nagyon későn mutatta meg a nemét, a 30. hét körül lett meg a neve :) A 2-nál rögtön megvolt, amint kiderült, hogy ő is kislány lesz, ami még az elsőnél felmerült :)

2. Az első az én döntésem volt, a második közös.

3. A férjem nem csinált belőle nagy dolgot, ezért is fogadta el, amit én szeretnék.

4. Mindenképp ugyanezt, szerintem nagyon nekik való nevek, nem is tudnám más névvel elképzelni őket.

5. Az elsődleges szempont az volt, hogy rövid legyen, mivel kettős vezetéknevük van, ne legyen csicsás, vagy becenév. Mivel különleges vezetéknevük van, így nem is akartam Dzsennifert, Zarát, Eugéniát... :)))

Az egyik kislányom Dóra a másik Réka.

1. Kb félidő környékén pedig már 16 hetesen tudtuk, hogy fiú. Lánynevünk sokkal korábban volt.

2. Közös döntés volt.

3. Nagyon, jobban, mint engem. Pozitív lett a teszt, még orvosnál se voltam de már a nevekről beszélt nekem.

4. Igen de még csak 3 hetes a babám. :D

5. Először ritka nevet akartunk adni neki. Átnéztük az utónévkönyvet és semmit nem találtunk ami ritka, az a baj, hogy nekem az újszerűbb neveket ami ritka is, kell idő mire megszokom és először nem tetszenek. Ami még tetszett is, a férjemnek nem. Aztán félidő körül már azt mondtam nem kell, hogy ritka legyen, csak tényleg tetszen a név. Innentől már nagyon gyorsan kitaláltuk.