Miért nézik le a gyerekes nők a gyerektelen nőket? Én a munkahelyemen nagyon ezt tapasztalom. Attól nem értéktelenebb valaki, hogy nincs gyereke.

Lecsupaszítva a nő arra született, hogy világra hozza az emberi faj utódait. Ez a szerepe előrébb való, mint bármi más, amit a mesterséges társadalom rákényszerít. Az élet persze ennél összetettebb, és sok tényező módosítja a képet, de ez az az ok, amiért sokan furán néznek a gyermektelen nőkre, mert nem értik, hol akadt el a lelki fejlődésben, és miért nem akar gyermekeket. Vannak gyermektelen nők és lesznek is, de akkor is megakad rajta az ember.

Az más kérdés, hogy csak azért, mert valaki nem úgy éli az életét, ahogy a nagy átlag, senkinek nincs joga lenézni őt. Manapság nagyon elterjedt, hogy kritizáljuk egymást, egymás életét és döntéseit, de az igazság az, hogy senkinek semmi köze ahhoz, ki vállal gyereket és ki nem.

Pont forditva latom, a gyerektelen kollegak szologatnak be, allasinterjun hatranyba kerul, akinek van gyereke, akinek nincs, arra pedig ferde szemmel neznek , h biztos szulni akar egy even belul.

En sem vagyok a fonokok alma, nincsenek nagyszulok, igy a ferjemmel ketten kell megoldani pl ha beteg a gyerek, egy szomszed neni szokott idonkent besegiteni, de oda sem mehet egesz hetre taknyosan.

Melohelyen nyilvan nem orom, ha helyettesiteni kell, de mindig vissza is adom nekik.

Nekem van gyerekem, mégsem nézem le azt, akinek nincs. És szerintem sokan nem nézik le a gyermektelen nőket, mert nyilván tudjuk, ha van, aki még nem akar, valaki hiába akar, nem jön össze és olyanok is vannak, akik nem vágynak erre, nekik gyerek nélkül is teljes az életük. Mindenkinek a saját dolga.

Szóval ne általánosíts!

Első, SEMMI közöd hozzá!

Kérdező: mert ostobák, és számukra nő=hüvely=szülés.

Engem pont nem érdekel, ha valaki nem akar szülni, ő dolga. Viszont attól kiakadok, hogy általában pont a gyermektelen nők osztogatják leghangosabban az észt a gyereknevelésről. Szerintem ők fogják be, elméletileg marha okosak, de fogalmuk sincs, hogy milyen a gyakorlat.

Van egy ismerősöm, aki kifejezetten szereti ezt csinálni, mert vigyázott pár gyerekre, és pszichológiát tanul. Na, ő úgy gondolja, a kettő együtt felhatalmazza arra, hogy kiselőadást tartson a szoptatásról (amit ő ugye sose csinált) a szoptatni nem tudó ismerősünknek, nekem arról, hogy miért kéne együttaludnom a babával akkor is, ha ő nem tud így aludni, és mi sem, egy nála 10 évvel idősebb 3 gyerekes anyának pedig arról, hogyan kezelje a picit problémás fiát stb. És amikor beszóltunk neki, hogy talán ne legyen már ilyen okos, ha nincs is gyereke, egyből jött, hogy mert mi lenézzük őt, amiért neki még nincs. Nem lehet, hogy egy kicsikét ilyesmi van a háttérben?

Nekem 2 gyerekem van, de amikor a párommal ketten megyünk valahova, pl sétálgatni , és találkozunk (tök ismeretlen) gyerekes párokkal, akkor olyan furán néznek...olyan lenézően, félmosollyal mérnek végig minket. Tényleg mintha lenéznének, csak mert nekik van 1-2-3..stb gyerekük! Pedig ugye nekünk is van, csak éppen nincs ott.

Meg a terhes nők a másik. Megyek az utcán (persze egyedül), jön a terhes nő, 10 m-el előttem már kidugja a hasát, majd hátra esik, felszegi az orrát és úgy néz rám.

Nem értem...de nagyon gáz ez a viselkedés!

Melóhelyemen amúgy ilyen nem volt nálunk, amikor nem volt gyerekem, nem néztek le. Csak a szabikkal volt a baj mindig, a gyerekesekkel kellett küzdeni, a gyerekteleneknek, mert ugye ők elsőbbséget élveztek, ők írhatták ki előbb a szabikat, más meg akkor ment amikor tudott. Főleg az egyedülálló fiatalabb férfiak jártak rosszul, nekik kb semmi beleszólásuk nem volt a szabijukba, mert ugye téli-őszi-tavaszi-óvoda-iskola-bölcsiszünet az előbbre való volt.

Szerintem nagyon sokrétű az, hogy valakinek miért nincs. (Esetleg nem lehet, mert ilyenből is sajnos egyre több van).

Nekem vannak gyerekeim és fontosnak tartom ezt.

Van sok gyerektelen ismerősöm (kolléganőm is szép számmal), akiknek nincs.

Amit én is nagyon furcsállok, az az a helyzet, amikor egy nőnek már fix társa van sok éve, a 40-hez közeledik, és mégsem vállal(nak) gyereket.

De attó, hogy nem tudom megérteni, még nem nézem le őket!

Ez óriási különbség szerintem.

Az egy másik kérdés, hogy nem értek 100%-ig egyet azzal sem, hogy ez magánügy, mert a népesség csökkenése társadalmi kérdés is erősen, mégis tiszteletben tartom mindenkinek az egyéni döntését.

Ha egy gyermektelen nő/pár tanácsot kérne tőlem, hogy szerintem vállaljanak-e gyereket, akkor buzdítanám őket, az biztos, de ilyenre még nem volt példa. :D

Mindenhol így van, sajnos. Pedig aztán magánügy és a munkához semmi köze.

Valószínű van benne kis irigység is, hogy a gyerektelen nő szabadabb, másrészt meg tapasztaltabbnak gondolja magát, mert van gyereke. De ha ez megnyugtat, a többgyerekes is lenézi az kevesebb gyerekszámmal rendelkezőt, az egykék szülei meg állandóan megkapják, hogy egy gyerek nem gyerek. Persze akinek meg sok gyereke van, azt is lenézik. Olyan nincs, hogy valaki éppen ne nézze le a másikat valamiért.