Miért kell olyan sok anyának megosztani minden momentumát a gyerekéről facebookon, miért terjed el egyre inkább ez a viselkedési mód, mint valami vírus?

Az én véleményem egészen más erröl. Többezer kilométerre lakunk a családtol, barátoktol, rokonoktol, ismerösöktöl. Rengetegen szeretnek minket és a gyermekünket is, és egyszerüen nem gyözném privát üzenetben megválaszolni, hogy mi van a babával, miket csinál, stb. Én általában hetente posztolok a babárol, magunkrol, van, hogy egyszerre több képet is. Nagyon sokakat érdekel, mikor hazalátogatunk, mindig mondják, hogy mennyire jo nézni a képeket, meg ahogy fejlödik a gyerekünk. Igy kicsit részesei lehetnek ök is az életünknek, még ha csak az interneten keresztül is. Remélem nem sok olyan ismerösöm van, aki ugy gondolkodik, mint te. Aki zavar, az ne nézze, irigyellek, ha ilyen problémáid vannak. Én nagyon szeretem nézni más képeit, meg más gyerekeit, pontosan azért, amiért ök az én képeimet. Láthatom, hogy mi van velük, és a gyerekekkel. Én örülök, hogy van internet és facebook.

Ha zavar, le lehet iratkozni az adott emberről. Én szeretem nézegetni, de nem ilyen részletességgel, ha valaki ennyit, és ilyen jellegűeket posztol, azokról leiratkozom, aki számomra megfelelő mennyiségben tesz fel, azokat viszont szívesen nézem, de ez mindenkinél más.

Brit tudósok bebizonyitották, hogy nincs tele a facebook babafotókkal (legalább is nem több mint a nyaralós, meg napi bölcsességes képekből), csupán az emberek szeretik a gyerekfotókat lajkolni, kommentelni, így a hírfolyamban többször megjelenik. :D

Én nem vagyok nagy posztolgatós, de szeretem nézegetni ezeket a képeket. Szerintem nagyobb jelentőséggel bírnak Pistike első lépései, sőt még a bilizése is, mint Krisztike körmös alkotása.

Mert lájkvadász.