Hogyan vehetném rá a férjemet, hogy ne viselkedjen így a gyerek előtt?
A férjem nagyon hirtelen természetű ember. Ennek ellenére együtt vagyunk 11 éve, szeret, én is szeretem, és már megszoktam, hogy ilyen. Abban merül ki, hogy ő nem tud normálisan vitatkozni, ha veszekszünk akkor káromkodik mint egy kocsis, borzasztó dolgokat vág az ember fejéhez, ha nagyon mérges, akkor még földhöz is vágja ami épp a keze ügyébe kerül, stb... sokat beszéltünk erről, tudja, hogy nem kezeli megfelelően az indulatait.
Rá kb. 5 percre megbánja, és elnézést kér.
Ezt én már megszoktam, nem mondom, hogy nem zavar, de az elmúlt 11 év alatt megtanultam együtt élni ezzel az oldalával is.
Amióta gyerekünk van, azóta viszont nagyon dühítenek az ilyen szituációk.
Most egy éves a fiunk, talán még nem érti annyira ezeket a dolgokat, de hiába kérem meg minden alkalommal, hogy uralkodjon magán legalább a gyerek jelenlétében, megígéri, de legközelebb amikor dühös ugyan az van mindig. Elmond minden hülye p**nak, és akkor még a szebbeket említettem, és akkor is ha épp ott van a fiunk.
Mivel a gyerekünknek mi leszünk a minta, tőlünk tanul meg konfliktusokat kezelni, stb. és nem szeretném, hogy ebben nőjön fel, sürgősen szeretnék kitalálni valamit.
Próbáltam már beszélni vele szépen, csúnyán, mindenhogy, mondom megígéri hogy figyel, de mégsem tud megváltozni.
Mit csinálnátok??
Annyit hozzátennék, hogy egyébként jó férj, és jó apa, imádja a fiunkat, szeret vele lenni, és ezeket a konfliktusokat leszámítva a mi kapcsolatunk is jó. Én már nem veszem komolyan, mert tudom, hogy nála ez nem véresen komoly, de a gyerekünk lelkivilágát féltem....
milyen remek ember lehet, hogy lek...z lep.....z és egyebek
irigy lettem :)
milyen jó lesz amikor a gyerek is majd így fog hívni anyu helyett. de te szültél egy ilyen idegbeteg mocskosszájúnak
Az en ferjem is hasonlo eset, nalunk meg nincs gyerek.
De en nem hagytam annyiban a dolgot. Rengeteget beszelgettem vele, elemeztuk egyutt a viselkedeset, es egy csomo onismereti konyvet kiolvasott. 6 ev alatt sikerult megtanulnia hogy hogyan kezelje a konfliktusainkat. Azt nem mondanam, hogy nem szoktunk veszekedni, szerintem mi mindig is fogunk. Viszont ez mar szamomra elfogadhato merteku, nem olyan indulatos veszekedes, mint elotte volt, ami teljesen leszivta az energiaimat, es sokat sirtam is miatta.
Az evek alatt sokmindent kiirt magabol, es rajott dolgokra. pl. hogy masolja ezeket a viselkedeseket az egyik csaladtagjarol. Azota ugy gondolom hogy kifejlodott a sajat szemelyisege, ami ennel sokkal finomabb. De nalunk ez tobb evbe telt. Sok-sok turelem a reszedrol, es rengeteg lelkizes, beszelgetes tud segiteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!