Nem szeretném, ha a túlélésről szólna a várva várt baba nevelése, mit tehetek ez ellen?
7 hónapos, kezdettől fogva nehezebb eset, ölbebaba volt sokáig, nehezen alszik el, nehezen eszik, sokszor ébred, pár hetes kora óta folyamatosan szórakoztatni kell. Nagyon nehezen viselem már, hogy több mint féléve nem tudtam magam kialudni, fogytán a türelmem. Nagyon szeretem, okos, szép, maga a csoda, csak sok már, hogy mindig van valami, most épp fogzás, mozgásfejlődés.... Nem volt még sírva hagyva, most az éjszakai evésről azonban le akarom szoktatni, mert se ő, se mi nem tudjuk magunka kipihenni, ráadásul nem reggelizik emiatt. Annyira hisztisen megy az elalvás, hiába altatom, hogy sokszor végigfut a fejemben, hogy beteszem a kiságyba és sírjon, nem érdekel már...
Az első hónapokban sok mindent kibírtam, elfogadtam vele kapcsolatban, hogy nappal csak rajtunk aludt, max egy órát, hogy 2 óránként evett, hogy állandóan szórakoztatni kell stb-stb, de már mintha nem menne...
Nekem egy kicsi úgy hangzik, hogy nem vagytok egymásra hangolva. Hol van az apuka aki segítene? Van esetleg nagymama vagy nagynéni vagy valaki aki pl egy héten 1x átmenne hozzád délután vagy délelött, amikor kicsit azt csinálod amit csak te akarsz.
Mindenképpen kellene neked egy kis kikapcsolódás, a hobbidat csinálni, vagy egyhéten 1x fodrászhoz beülni, vagy tornázni menni. Ahol csak te vagy és a gyerek a közelben sem.
Aztán délután mikor alszik? mert az esti elalvás egyik oka lehet, hogy késön alszik és este nem álmos még. Változtass napirendet.
A lefoglalásnak egy nagyon jó módja van. pl fözni akarsz, kb félóra kellene, hogy ellegyen egyedül. Ülj le vele és játszál vele aktívan. Minden figyelmed csak az övé legyen, énekeljél neki, mutogass, tényleg aktív legyél, semmi okostelefon semmi tablet, egy telefonhívás sem. Majd félóra játszás után pár játékkal, csörgö, játszoszönyeg hagyd ott(persze biztonságos helyen), és kezdj el fözni.
Hát, nem tudom, nekem egy kicsit furcsa, hogy ennyire panaszkodsz. Te még csak 7 hónapja csinálod...mit szóljanak azok az anyukák, akiknek a gyermeke 2 éven át egyetlen éjjelt sem alszik át? Az én kisfiam másfél éves koráig éjjel legalább 2x szopizott. Próbáltam teletömni, bőséges vacsorát adni Neki, de Neki cici kellett. Eszembe nem jutott volna ezért sírni hagyni, vagy elválasztani.
Ez az időszak erről szól. Keveset alszol, az idegeid picit tropára mennek, de van egy tüneményes gyermeked, akivel egyre könnyebb lesz. Tapasztalatból momdom: a fiam igazi többemberes, ölbebaba volt. A hugija (8 hónapos) egy angyali természet, de 8 hónapja mellette sem tudtam átaludni egy éjjelt sem. Szopizik, most, hogy fogzik, van, hogy két óránként.
Ha szerencsém van, 2 hetente egyszer anyukámék beugranak a gyerekek alvásidejében, őrzik az álmukat, én meg bedőlök az ágyba és kialszom magam.
Szerintem fogadd el a helyzetet, a legtöbb anya ezt csinálja amit te! Ne panaszkodj annyit!
Én is úgy érzem, hogy 2-3 hónappal ezelőtt jobban megértettem a jelzéseit, hogy mikor, éhes, álmos stb. Most többnyire találgatok, vagy bejön, vagy nem. Próbálkozom a szilárdabb napirenddel is, eddig kevés sikerrel. A nagy melegben örültünk, hogy evett egyáltalán.
A férjem három műszakban dolgozik, sokat is segít minden téren, többet nem várhatok tőle sem. Mostanában inkább a gyereket bízom rá, míg itthon van, kikapcsolódás már a házimunka is. Más nem igazán akad, aki vigyázna rá, na meg nem szeretném, hogy a nagy felügyeletben virslivel, meg hasonlókkal legyen megetetve a gyerek.
Szóval nem a házimunka a gond, hanem a sok nyűgösködés, hogy semmi se jó neki. Előre félek így az estétől, éjszakától. Próbáltuk már így is úgy, annyi biztos, hogy 7 előtt meg kell fürdetni, van hogy már öttől nem bír magával.
2-es, akkor szerinted normális, hogy már csak túlélni akarom ezt az időszakot? Szerintem nem erről kéne szólnia.... Bánt nagyon ez a dolog, hogy kiakadok, s nem tudom , normális ez azért, vagy még éppen belefér, nem vagyok ettől pocsék anya vagy már igen....
Nem tudom, hogy vele miért ennyire döcögős minden, más babával miért egyszerűbb. Tényleg mindig ott voltam, amikor kellett. Meg azt sem értem, hogy társaságban sincs vele sose gond, itthonra tartogatja a műsort...
Szia! Picit hasonlít a gyermeked habitusa az enyémhez, ő is ilyen típus volt. Én is sokszor éreztem hasonlóan, mint te, voltam annyira fáradt 7-8 hónapos baba mellett is, hogy nappal míg aludt (fél órát!!!)annyira volt erőm/időm/kedvem, hogy jól kibőgtem magam egyedül. Hát, így visszagondolva én is csak az estéket és a nap végét vártam.Persze átaludt éjszaka sem volt (16 hós koráig sajnos, bármit tettem).A kikapcsolódás tényleg sokat segít, keress ezügyben segítséget (apuka, nagyi, barátnő, bárki). És idővel tényleg egyre könnyebb lesz.
Nekem sokat segített továbbá, hogy átgondoltam, többé nem lesz ilyen kicsi, nem lesz ennyire szüksége rád, próbáld a szépet is meglátni a korban, mert van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!