Ez a magatartás mire jó?
A főtér nálunk egy kb. 100x100 méteres lekövezett tér. Teljesen átlátható, egy-két kényelmes utcabútor van rajta, sétálgatni hely pedig bőven.
Férjemmel kivittük a gyereket. Mindketten dohányzunk, az a szokásos eljárás, hogy egyikünk áll/ül a babakocsival, a másik pedig elsétál jóval messzebbre rágyújtani.
Éppen én gyújtottam rá, elsétáltam a tér szélére, az ott levő épület mellé (nincs bejárat a közelben, semmi, növényzet sem). Ezt főképp azért, hogy a nemdohányzókra tuti ne szálljon rá a füst, főleg, hogy sok gyerekes volt kint. Így messziről látszottam és 20-50 méterre is ki lehetett kerülni.
A 10 perc alatt, amíg elszívtam a cigit, két számomra érthetetlen szitu történt:
- terhes nő (akinek legalább 50 méterről észre kellett vennie) elsétál jó közel hozzám, majd fintorogva, gyűlölködve belesétál a füstfelhőbe és felháborodik
- ugyanez, csak babakocsis anyukával.
Tényleg figyelek, hogy nemdohányzókat ne füstöljek be. Saját gyerekemtől is jó messze elsétálok.
Mi a jóistennek sétál bele szándékosan valaki egy füstfelhőbe, amit bőven lenne lehetősége kikerülni, majd utána panaszkodik?
Szűk utcákon eleve nem gyújtok rá, mert ott tudom, hogy nem tudnak kikerülni, nagyobb, nyílt tereket választok, vagy a saját kertünket.
Egyébként még jóval a gyerek előtt volt a sztorim. Váci utca, barátnőmmel sétálgattunk. Kinézett egy boltot, ami engem nem annyira érdekelt, mondtam, hogy kint megvárom és addig rágyújtok. Feltapadtam az épület falára és eleve oldalra fújta a füstöt.
50-60 éves asszonyság ugyanígy tüntetőleg belesétált a füstfelhőbe, majd acsarkodva rám mordult: büdös bagós!
Ott eldurrant az agyam és visszaszóltam, hogy én még leszokhatok, de ő már se szebb, se fiatalabb nem lesz. Az arckifejezés alapján eléggé betaláltam.
Ezt csak azért írtam le, hogy a jelenséggel már akkor találkoztam, amikor a gyerek még gondolat se volt.
De látod, zavarsz másokat. Ne értsd félre, engem nem zavarnál:)
Kolléganőm cigizik, kint az utcán, de mindig együtt kávézunk, beszívom néha a füstjét, ez őt jobban zavarja, mint engem.
Lehet, hogy akit zavar, gyerekkori dolog. Ki tudja. Fent említett munkatársnőm lánya gyűlöli, hogy a szülei cigiznek. 11 éves.
egy korábbi
Anyám dohányzott a lakásban, gyerekként sokszor szóltam is érte.
Aztán úgy alakult, hogy felnőttként én is rászoktam. Gyerek mellett természetesen nem gyújtok rá, sőt, más dohányosokat is pár lépéssel arrébb küldök (van egy bácsi a szomszédban, aki dohányzik és hajlamos így megállni a babakocsi mellett és maxban megy rá a füst a gyerekre).
De mondom, ha elsétálok dohányos mellett gyerekkel, az nem zavar, nem hinném, hogy ennyitől baja lenne.
Ahol nem engedélyezett, ott nem gyújtok rá. Ahol viszont szabad, ott igen. Odafigyelve, hogy másokat ne zavarjak vele. De azzal nem tudok mit kezdeni, ha szándékosan odajön és belesétál a füstfelhőbe. (Nem, mintha akár egy terhes nőnek is kárt okozna 3 másodperc passzív dohányzás....)
Nekem is volt egy sztori... akkor, amikor még lehetett megállóban is dohányozni. Én is mindig próbálok oda állni, ahonnan nem kap a többi ember. Látszódott, hogy mindent megteszek, de egy sövénytől nem tudtam jobban elbújni. Én a hamutartóba hamuzok az utcán is, nem értem volna el, ha megkerülöm. Szóval kinéz magának egy fószer (látásból ismertem), és odajön, hogy ő nem dohányzik, és milyen büdös, és az olyan lányok akik dohányoznak milyen undorító stb... (ő meg röfi volt) addig mondta, amíg eldurrant az agyam, hogy ilyen arrogáns embereknek helyezkedek itt és próbálom megvédeni és ez van, hogy egyszer csak a fejébe fújtam. Na, akkor meg az volt a baj, hogy ez milyen gonosz volt, nem kellett volna. Azelőtt és utána sem, soha nem csináltam ilyet, de nagyon felidegesített. Mostanában az utcán nem cigizek, nem csak emiatt, meguntam hogy nő létemre zaklatnak hogy adjak egy szálat. Némelyik már félelmetes, nem akarok velük szóba állni.
Most lett egy törvény, ami miatt mindenki jogosnak érzi megkövezni az embert, mert nem elég a törvény, még ugatni is kell! Csak elfelejtik, hogy ugyanúgy semmi közük hozzá más mit csinál, ha a kijelölt helyen teszi.
Bocs, az utolsóról eszembe jutott egy régi sztori, még a párkeresős időszakomból. (Szintén akkor történt, amikor még bárhol rá lehetett gyújtani, szűk tíz éve.)
Online társkeresőn megismerkedtem valakivel, randi megbeszélve. A helyszínen kiderült, hogy megagáz a csávó, végig a nemrég megtörtént válása miatt kesergett és az exnejét szidta.
Menekülési ösztön feléledt.
- Ne haragudj, zavar, ha rágyújtok?
- Igen.
Ekkor rágyújtottam, az arcába fújtam és elszívtam együltő helyemben majdnem egy egész dobozzal. Nem menekült el. Majd másnap kaptam egy sms-t, hogy mennyire jól érezte magát és ismételjük meg. Nem ismételtük meg :)
"volt itt egy olyan kérdés is anno ,hogy a nő utálja anyósát mert cigiszagúan jön át a gyerekhez ,hát azon kihaltam:)"
amikor hazahoztam az újszülöttet, nagyon háklis voltam, mindentől féltettem(egy hétig steril osztályon volt születés után, és ugye még a háztartási flórát se szokta meg)de szóval én is ilyen voltam, csak épp a vendégek parfümére :) és hogy ölelésnél szegény baba...és biztos alapból büdösek, azért kell mindig parfümözni magukat..és..és ..és :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!