Vannak Itt olyanok, akik senkire nem szamithatnak a gyereknevelesben?

Igen. Én is hasonlóan élek, bár a férjem azért korrekt időben hazaér. De barátom nekem sem maradt. Költözés és baba miatt elmaradoztak. Rokonok messze vagy ha közel,túl idősek. Csendesen telnek a napok. Sokszor hiányzik egy felnőtt szó.

Küldföldön élünk, most költöztünk, a férjem 60-70 órát dolgozik egy héten. Kezdek becsavarodni.

Ha kicsi a gyerek, akkor pl. a bezzeganya.postr.hu-n lévő blogra érdemes elnézni, ott kisgyerekes dolgokról írogatnak posztokat, az offoldában pedig mindenféle dolgot meg lehet beszélni. Volt egy időszakom, amikor sokat segített az ott lévő emberek "társasága".

Mi is egy éve költöztünk új helyre. Három gyerek mellett nem nagyon sikerült új kapcsolatokat kialakítani. A régi barátok, ahogy egyre több lett a gyerek, egyre inkább eltűntek. Az újabb, gyerekes barátok pedig sajnálatos módon pont az ellenkező irányba költöztek, mint mi, így nagyon messze kerültünk egymástól. A család is messze lakik, kb. havonta egyszer tudunk így vagy úgy találkozni. Férjem szerencsére mióta munkahelyet váltott néhány hónapja viszonylag időben hazajár, remélem ez így is marad. De így is, sokszor érzem napközben, hogy nincs kihez szólni, nincs kivel beszélgetni, már lassan telefonon sem.

Van facebookon olyan csoport ahol kismamák találkákat beszélnek meg, lakóhely szerint, nem tudom pontosan a nevét, keress rá. Ott találhatsz bőven új barátnőket, ismerősöket :)

Bocsi, nem csak kismamák, inkább anyukák :)

az en ferjem pentek este jon es vasarnap du megy. tavoli varosban dolgozik. hetkoznap egyedul vagyok a kisfiammal. keves tarsasagom van, de neha annyira lefaraszt egy-egy nehezebb nap, hogy mar en nagam is szurkolok h "csak most ne talalkozzak senkivel"...

Én is hasonló helyzetben vagyok. A férjem sokat van külföldön a munkája miatt, ha havi egy-két hetet itthon tud lenni, akkor az már jó. A szüleim réges régen nem élnek, a rokonok vagy nagyon idősek már, vagy szintén messze vannak. A régi barátokkal nincs már közös téma, mert a legtöbbjük nem vállalt gyereket. Boldogulok egyedül is, de azért jó lenne egy kis társaság néha.

Hosszú ideig volt ez így. 8 éves a legnagyobb lányom és csak idén kezdtem jobban össze járni egy anyukával,akinek a kisfiával egy napon született a mi 4. gyerkőcünk. Régebb óta ismerem,de most kezdtünk el együtt járni. Facen tartom a kapcsolatot a nővéremmel, hétvégente váltva hívjuk egymást anyukámmal,így nem olyan gáz. Viszont volt olyan,amikor nem csak egyedül voltam,de csórón is,és minden este egyedül sírtam miután elaludtak a gyerekek- a Párom havonta 1x járt haza,akkor is egyik délután jött,a másik nap reggelén már ment is vissza. Senkim nem volt,csak a gyerekek.