Kötődő nevelésről mi a véleményetek? Hordozás, együttalvás, szoptatás

Az együttalvást jól átgondolnám, mert utána nagyon nehéz lesz a saját ágyába szokatni.

Nem ezektől fog kötődni a gyerek...

Az első két válaszoló láthatóan nem is tudja mi az amiről írsz...

Én a kötődő nevelésre jobbanak, kifejezőbbnek tartom a válaszkész nevelés elnevezést. Ez nem tesz mást, minthogy mndig készen állsz válaszolni a gyermeked szükségleteire, legyen szó táplálásról, testkontaktusról vagy másról.

Számomra nem is elképzelhető más út, ez a természetes, az ösztönös. De mint mindent, ezt is magatokra kell szabni, amiket felsorolsz, egyik sem "kötelező"! Sokan nem alszanak együtt, vagy valamiért nem tudnak szotatni, de attól még lehet válaszkészen nevelni.

Az én szememben a 1,5 éves fiam az élő bizonyíték hogy ez neki jó: bátor, okos nagyfiú, tudja hogy bármikor számíthat ránk, ezért képes nélkülözni is minket, hiszen megvan az abszolút bizalom.

Mikor még vártuk a kisfiunkat, ezt a könyvet találtam hasznosnak a témában: dr. Büki Andrea: Ölelj át!

A gyereknek a testkontaktus pont ugyanolyan fontos igénye, mint az evés-ivás-alvás. Ettől persze senki nem lesz kevésbé jó anya, aki nem szoptat, nem hordoz. Aki teheti és vágya is van rá: tegye, a gyereknek annál jobb.

Az együtt alvással kapcsolatban viszont vannak fenntartásaim. Ha úgy van, én is magam mellett altatom a gyereket, de ahogy elaludt, beteszem a saját ágyába, mert azt gondolom biztonságosnak.

Olvastam a kötödő nevelésről és a suttogó módszerről is, szerintem valahol a kettő között lesz nekünk jó. De ugye mindig minden teljesen baba és szülőfüggő, hogy kinek mi válik be, mi a jó, így szerintem nem lehet egyértelműen egyikre sem azt mondani, hogy úgy tökéletes, ahogy van.

A kötödő nevelésből hiányzik számomra a rendszer, ami biztonságot ad a babának, a suttogó módszer meg számomra túl merev, és nem tér ki a megfelelő mennyiségű bőrkontaktusra, érintésre, ami szerintem a babáknak, márcsak logikusan belegondolva is, alapvető igénye.

Én szeretném hordozni, közénk, ha nem muszáj nem veszem aludni, de oldalkocsis kiságyat veszünk (babaöböl), aminek levehető az odlalrácsa, így gyakorlatilag teljesen mellettem fog aludni, mégis a saját helyén.

A suttogó módzserből nekem tetszik az, hogy a szoptatás után nem hagyod elaludni, kivéve, ha az esti szoptatásról van szó, hanem szoptatás-játék, és utána jön az alvás, így nem lesz az, hogy x ideig a cicin lóg, és cuminak használja, vagy megnyugtatásnak. Ha megnyugtatást akar, arra ott a testkontaktus.

Sírni én soha nem hagynám. Az igény szerinti szoptatás pedig a növekedési ugrásoknál fontos lehet, de egyébként a fentebb leírtakat szeretném majd alkalmazni.

Aztán ember tervez, a baba meg hozza a maga kis sajátosságait, így én szeretnék mindenhez rugalmasan hozzáállni.