Ki mit tenne a helyemben a következő szituációban? (Nyilván én döntök, de kíváncsi vagyok más hogy gondolja)

5. vagyok. A 2. opciót én is úgy gondoltam, hogy szobafoglalás, stb. De nem tudni, hogyan alakul, milyenek a körülmények, ki mennyit tud pihenni ezalatt, (gondolom, azért a fiadnak se mindegy, hogy teljesít). De te ismered őket, hogy alszik a pici, hogyan eszik. Nekem 180 km még nem távolság, de az ott tartózkodás bizonytalan dolgai miatt nem hiszem, hogy bevállalnám. De nem lehetetlen. :)

Megkérném apát, hogy vegye fel videóra, és együtt megnéznénk itthon inkább.

Ha megtehetitek, menjen az egész család. A 3 hetes gyerek bőven ellesz, így a nagytesó is boldog lesz.

Neked meg mindegy, hol fáj a szülés nyoma.

Egy anya mindent kibír :)

A nagyobbik picifiadnak szüksége van rád, menj vele te is és az újgyerek is.

Én biztosan utaznék a kicsivel együtt. A kicsinek anyára és a cicijére van szüksége /ha anyatejes/, valamint viszonylagis nyugalomra. 3 nap nem a világ, apa maradhat a szállodában a picivel, és altathatja. Én pedig 3 óránként /ha úgy kéri, de egy átlag 3 hetes már általában beáll a 3 óránkénti szopikra/ rohannék vissza a szállodába megszoptatni. Az jutott még eszembe, hogy talán valamelyik nagymamát kérném meg, hogy kísérjen el minket, és lehetne addig a dadus, amíg én a férjemmel a fiunknak szurkolunk.

Nekem van egy 2 éves kisfiam és egy 5 hónapos kislányom. Ha a fiam ragaszkodna hozzá, hogy megnézzem, nem mondanék nemet. Mondjuk a kislányom születésétől fogva olyan nyugis kisbaba, hogy simán ellenne a babakocsiban, vagy kendőben a mellkasomon vagy a nagyival a szállodai szobában. Tiszteletben tartanám a fiam érzéseit. Az sem.utolsó szempont, hogy a gyerekek közötti későbbi jó kaocsolat meginoghat egy rossz döntés következtében. Nem mindegy, higy a nagyobbik gyerkőc nyűgnek érzi a kistesó jelenlétét vagy tudja, hogy az élet megy tovább a megszokott medrében a tesó születése után is.

Gratulálok, megvan az első többgyerekes dilemmád:-) Nevezetesen, hogy "Melyik ujjamat harapjam?"

Ilyen helyzetben fel kell mérni, kinek mi a fontos, miért, mennyire, és ez milyen kényelmetlenséggel jár a másiknak. Innentől könnyű levezetni. A nagynak MOST van rád szüksége. A kicsinek ez nem okozna túl sok gondot, hisz még az otthonát sem szokta meg teljesen ilyen rövid idő alatt. Tehát ha mindannyian mentek, a nagy boldog lesz, a kicsinek szinte mindegy, max. te fogsz jobban kipurcanni a szokásosnál, de azt hiszem, ez meg megéri. A nagy ugyanis megtanulja, hogy nem lett másodrangú, de arról is tanulni fog, hogy már nem csak ő van, hiszen a baba miatt nem mindig lehetsz vele a verseny alatt.

Jó kis csapatépítő tréning:-)